NVIS

NVIS - Near-Vertical-Incidence-Skywave - Függőlegeshez közeli behatolású térhullám. Rövidhullámú hullámterjedési mód, amelynek segítségével holtzóna nélküli rövidhullámú átvitel valósítható meg az adótól számítva legfeljebb 650 km-es távolságig.[1]

Az NVIS a térhullámú terjedés egyik speciális esete.[1]

Az NVIS alapja

NVIS-re akkor van lehetőség, amikor az ionoszféra ionkoncentrációja olyan mértékű, hogy az képes visszaverni az ionoszféra síkjára merőleges rádióhullámokat.[2] Meghatározott időszakokban jön létre az ionoszférában ez az állapot, és meghatározott frekvenciatartományban használható. Napszakonként és évszakonként változó, de pontosan előrejelezhető, gyakori, időben periodikusan bekövetkező jelenség.

Lásd még: Rádióhullámok terjedése ionizált gázokban

Használható frekvenciatartomány

Nappal: 5-10MHz

Éjjel: 1.8-5 MHz

A nappali felső határ napfoltos időszakokban kitolódhat akár 15MHz-ig is.

NVIS-re használható antennák

Olyan antennák jöhetnek szóba, amelyek felfelé sugároznak. Az antenna irányítottságának hatása:

• Ha az antenna nyeresége nagy, akkor élesebb lesz a felfelé sugárzás, így kisebb területre verődik vissza a jel.
• Ha az antenna nyeresége kicsi, így nagyobb területre verődik vissza a jel, viszont kisebb térerősséggel.

NVIS-re alacsonyan telepített elemi sugárzók a legalkalmasabbak, h<0.1λ. Az NVIS antennák kihasználjak, hogy a talaj parazita sugárzóként, reflektorként működik. A következő tipusok a legelterjedtebbek:

• félhullámú dipól
• egészhullámú hurokantenna

Jegyzetek

1. Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962. 
2. Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962. 

A Wikimédia Commons tartalmaz NVIS témájú médiaállományokat.