Pozsony–Marchegg-vasútvonal

Pozsony–Marchegg-vasútvonal
Pozsony–Marchegg-vasútvonal
Vonalszám:	100
Vonal:	100
Hossz:	18,758 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Železnice Slovenskej republiky
Legkisebb ívsugár:	360 m
Maximális sebesség:	120 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú médiaállományokat.
120 Zsolna felé, 130 Budapest felé, 132 Hegyeshalom felé 54,364 Pozsony főpályaudvar 53,098 Lamacs-alagút 51,179 Vöröshíd 51,000 Vörös híd 49,210 Pozsony-Lamacs Dévényújfalu állomás 41,530 Dévényújfalu vasútállomás 110 Leventevár felé 37,910 Marchegg-viadukt a Morva folyó felett (államhatár SVK – AUT) 35,606 Marchegg Marchegger Ostbahn Bécs, Gänserndorf felé

A Pozsony–Marchegg-vasútvonal egy vasútvonal Szlovákiában, amely Dévényújfalun keresztül összeköti Pozsonyt az osztrák Marcheggel (ÖBB). A vasútvonal jelölése 100-as fővonal. A vasútvonal a határ előtti ívig kétvágányú és villamosított.

Története

A Bécs és Budapest vasúti összekötésére fordított erőfeszítések már 1836-ban megkezdődtek. Kezdetben azonban nagy viták voltak arról, hogy vajon a Duna bal, vagy jobb partján építsék-e meg a vonalat. Két vállalat rivalizált egymással a vasútépítés jogának megszerzéséért. Habár a magyar kormány a jobb partot támogatta, és a vasút építése is Győrön keresztül kezdődött meg 1838-ban, az ausztriai pénzügyi válság miatt a konzorcium visszalépett. A magyar kormány ezért 1841-ben úgy döntött, hogy a Pestről Bécsig vezető gőzüzemű vasút a Duna bal partján fog megépülni, a Pozsony-Nyitra-Vác-Budapest útvonalon haladva. A monarchia központjainak összekötésére indult verseny ekkor véget ért, 1846 július 15-én megnyitották a pest-váci viszonylatot, majd ezt követően alig két évvel később 1848. szeptember 20-án elkészült a Pozsonyt Marchegg-gel összekötő vonalszakasz.[1]

A vasúti pályán több kifinomult alépítményt is el kellett készíteni, mint például a 474 méter hosszú Morva folyó hídját, a lamacsi bevágást, a 215 méter hosszú és 17 méter magas Vörös hidat és végül a 703,6 méter hosszú alagutat. A Pozsony–Marchegg-vasútvonal volt az első vasútvonal, amely a mai Szlovákia területén található. A Pozsony-Vác szakasz 1850. december 16.-ai elkészülése után ez lett az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb útvonala a Kaiser Ferdinands-Nordbahn mellett. Erre haladt a híres Orient expressz.

2015 novemberében elkezdték a Dévényújfalu-Marchegg szakasz villamosítását, amelynek várható összköltsége 44 millió euró.[2]

Állomások és megállóhelyek

• Pozsony főpályaudvar – kereszteződés az alábbi vonalakkal: 110 (Pozsony – Břeclav), 120 (Pozsony – Zsolna), 130 (Pozsony – Párkány) és 132 (Pozsony – Hegyeshalom)
• Vöröshíd megállóhely – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
• Lamacs vasútállomás – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
• Dévényújfalu vasútállomás – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
  • vége a villamosított vonalnak
• határátlépés és között
• Bahnhof Marchegg (ÖBB)

Galéria

• 
  Lamacs vasútállomás
• 
  Vörös híd alulról
• 
  Vörös híd oldalról
• 
• 
• 
• 
• 
  Marchegg vasútállomás

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú kategóriát.

Források

1. Szekeres Marianna. A vasút története 2000-ig. Budapest: ELTE (2005. július 8.) 
2. Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur. Petit Press, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2016. január 25.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Bratislava – Marchegg című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.