PoliszacharidA poliszacharidok olyan természetes polimerek, amelyekben nagyszámú monoszacharid egység kapcsolódik egymáshoz glikozidos kötéssel.[1] A kifejezést gyakran csak azokra a szénhidrátokra használják, amelyek legalább tíz monomerből állnak.[1] A poliszacharidok általában több száz, vagy több ezer monoszacharid molekulából épülnek fel. A molekulák vízkilépéssel (kondenzáció) kapcsolódnak össze, hidrolízissel pedig monoszacharidokra bonthatók.[2] A két legfontosabb poliszacharid a keményítő és a cellulóz, melyek szőlőcukor-molekulák sokaságából épülnek fel. Az egyes poliszacharidok közötti különbséget a monomerek száma, típusa, összekapcsolódási módja, valamint a molekula elágazásainak jellemzői adják.[3] Azokat a poliszacharidokat, amelyeket egyfajta monoszacharid egység épít fel, homopoliszacharidoknak nevezik, míg a többféle monoszacharidból felépülőket heteropoliszacharidoknak.[1] A poliszacharidok általában nem oldódnak vízben, nem redukáló hatásúak, nem édes ízűek, és sok tulajdonságuk nem cukorszerű. Növények, állatok és baktériumok sejtjeiben találhatók meg. Az élő szervezetben betöltött funkciójuk szerint csoportosítják:
Néhány fontosabb poliszacharid és poliszacharid-származék
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia