|
|
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A polgári perrendtartás (rövidítése: Pp.) a polgári eljárásjogi törvény másik elnevezése. Olyan törvénykönyv (kódex), amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő eljárásának szabályait tartalmazza.[1] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jével lépett hatályba.
Polgári perrendtartásnak nevezik gyakran magát a polgári eljárásjogot is, mint a jogrendszer egyik ágazatát.
Története Magyarországon
Plósz Sándor munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról, amely 1915, január 1-jén lépett hatályba. Ezt a törvényt váltotta fel a többször módosított 1952. évi III. törvény, amely azonban nem fogja át a jogág szabályainak egészét.[2]
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A polgári eljárás alapelvei
A 2018. január 1-jével hatályba lépett polgári perrendtartás tételesen is meghatározza a polgári eljárás alapleveit.
„
2. § [A rendelkezési elv]
(1) A felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal.
(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.
3. § [A perkoncentráció elve]
A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]
(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.
(2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
(4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
5. § [A jóhiszeműség elve]
(1) A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni.
(2) A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége]
A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.
[3]”
A polgári eljárás alapelvei az egész eljáráson végighúzódó elvi tételek, amelyek meghatározzák a polgári eljárási jog rendszerét. Főleg a polgári perre érvényesek, de megfelelően irányadók a peren kívüli eljárásokra is. Az alapelvek irányt mutatnak a bíróságok számára a polgári eljárási szabályok értelmezése, illetve alkalmazása során, főként határesetekben. Többféle csoportosításuk lehetséges.
A büntetőeljárással közös alapelvek illetve a kizárólag a polgári eljárási jog alapelvei
A büntetőeljárással közös alapelvek
Mivel a büntetőeljárásban is hasonlóan alapvető a bíróság szerepe, mint polgári ügyekben, az alapelvek között is van azonosság, így
- a tárgyalás nyilvánossága,
- a szóbeliség alapelve
Kizárólag a polgári eljárási jog alapelvei
Ezek a polgári jogi eljárásban hozandó határozat tartalmát meghatározó anyagi joggal függnek össze, kifejeződik ezekben a jogalanyok bizonyos autonómiája.
- a rendelkezési elv
- tárgyalási elv
Szervezeti illetve működési alapelvek
Szervezeti alapelvek
- Bírói függetlenség
- néprészvétel
- társasbíráskodás elve
Működési alapelvek
Ezek tükrözik a polgári eljárás jellegzetességeit.
A 2018. január 1-jével hatályba lépett törvény főbb rendelkezései
Az osztott perszerkezet bevezetése
Az osztott perszerkezet bevezetése azt jelenti, hogy a peres eljárást perelőkészítő szakra és érdemi tárgyalási szakra bontja a törvény és erősíti a perelőkészítés szerepét.[4]
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kapcsolódó szócikkek
