hu Petrozs%C3%A9ny

	Petrozsény (Petroșani, Petroscheni)
	; Petrozsény címere
	; Petrozsény címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Rang	municípium
Községközpont	Petroșani
Beosztott falvak	Kisdilzsa; Nagydilzsa; Szlatinova községrész; Zsupinyászuvölgy;
Polgármester	Tiberiu Iacob Ridzi
Irányítószám	330001
Körzethívószám	0x54
SIRUTA-kód	86990
	Népesség
Népesség	30 641 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	1147 (4%, 2021)
Község népessége	31 044 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	231 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	615 m
Terület	195,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 24′ 44″, k. h. 23° 22′ 24″45.412222°N 23.373333°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 44″, k. h. 23° 22′ 24″45.412222°N 23.373333°E
	Petrozsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petrozsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Petrozsény (románul Petroșani, németül Petroschen) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

Vajdahunyadtól 70 km-re délkeletre, a Zsil völgyében fekszik.

Története

A bányászvárost a 18. században alapították a közeli Petrosz faluból érkező lakosok, innen a neve. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Petrozsényi járásának székhelye volt. 1916-ban a várost megtámadta a román hadsereg. A települést egy bányászzászlóalj védelmezte, amely az utolsó szál emberig elesett a harcokban, de önként nem adta fel a várost. A román megszállás azonban (ekkor még) nem tartott sokáig, mert az egyesült osztrák–magyar–német seregek kiverték a románokat a városból. Ebben nagy szerepe volt Maderspach Viktornak, aki partizánalakulatot szervezve nyugtalanította a román hadsereg hadműveleteit.

Népessége

1910-ben 12 193 lakosából 7748 (63,54%) magyar, 3250 román (26,65%) és 831 (6,82%) német volt.

1992-ben társközségeivel együtt 52 390 lakosából 45 387 (86,63%) román, 5682 (10,85%) magyar, 572 (1,09%) cigány, 531 (1,01%) német volt.

2002-ben társközségeivel együtt 45 149 lakosából 40 407 (89,50%) román, 3815 (8,45%) magyar, 528 (1,17%) cigány, 275 (0,61%) német volt.

Határában feketeszenet bányásznak.

Híres személyek

1910-ben itt kezdte tanári pályáját P. Marton Boldizsár Marcell karmelita szerzetes.
Itt született 1919-ben Esztó Zoltán bányamérnök.
Itt született 1928-ban Fodor Nagy Éva erdélyi festőművész, író, Fodor Sándor író felesége.
Itt született 1937-ben Szüszer-Nagy Katalin erdélyi művelődés- és közösségszervező.
Itt született 1967-ben Cristina Adela Foișor román sakkozó, női nemzetközi nagymester.
Itt tanított Mrenna József (1880-1956) gimnáziumi tanár, igazgató.
Itt szolgált Viglás Lajos (1887-1943) pedagógus.
Itt tanult Petrozsényi Nagy Pál (1942-2023) magyar író, novellista, tanár.
Itt játszott Aurel Guga (1898-1936) román válogatott labdarúgó, csatár.

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)