Peter Bichsel egy munkás fiaként született Luzernben, majd 1941-ben Bichselék a szintén svájci Oltenbe(wd) költöztek. Általános iskolai tanárnak készült a solothurni tanítóképzőben. 1956-ban feleségül vette Therese Spörri(wd) színésznőt (1930-2005); egy lány és egy fiú apja.
1957-ben csatlakozott a Svájci Szociáldemokrata Párthoz (SPS(wd)), amelyből 1995-ben kilépett.[2]Szocialistának mondja magát. 1968-ig (utoljára 1973-ig) általános iskolai tanárként dolgozott. 1974 és 1981 között személyes tanácsadóként és beszédíróként dolgozott Willi Ritschard(wd)szövetségi tanácsosnál,[3] akivel baráti viszonyban volt. Max Frisch íróval is közeli barátságban volt egészen annak 1991-ben bekövetkezett haláláig.
Az újságokban megjelent kisebb – főleg verses – publikációk után 1960-ban jelent meg magánkiadásban az első prózai próbálkozás. 1963/1964 telén Berlinben részt vett egy prózaíró tanfolyamon, amelyet Walter Höllerer(wd)[8] tanított. Erről a kurzusról tanúskodik a Prosaschreiben (Prózaírás) című dokumentumkötet (1964), valamint a résztvevők (többek között Hubert Fichte(wd)[9] és Klaus Stiller(wd)[10]) közös regénye, a Das Gästehaus (1965), amelyhez Bichsel is hozzájárult.
1964-ben egy csapásra ismertté vált novelláival az Eigentlich möchte Frau Blum den Milchmann kennenlernen (Blumné szeretne találkozni a tejesemberrel); A Gruppe 47 lelkesen fogadta, és 1965-ben irodalmi díjjal tüntette ki. 1968-ban jelentek meg első rovatai a Weltwoche-ban(wd) (jelenleg a Schweizer Illustrierte(wd)), amely azóta alkotja úgymond főművét. Ezeken a hasábokon gyakran nyilatkozott politikai kérdésekről. 1970-ben 21 másik neves szerzővel együtt kilépett a Svájci Írószövetségből, és segített megalapítani az Olten Csoportot(wd).[11] 1978-ban a Solothurn Irodalmi Napok (Solothurner Literaturtage) társkezdeményezője volt.[12]
Peter Bichsel a Berlini Művészeti Akadémia(wd) tagja és a darmstadti Német Nyelvi és Költészeti Akadémia (Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) levelező tagja.
Eigentlich möchte Frau Blum den Milchmann kennenlernen (21 Kurzgeschichten, darunter Der Milchmann, Die Tochter und San Salvador). Walter Verlag, Olten, 1964
mit Walter Höllerer(wd)[8] und anderen: Das Gästehaus. Gemeinschaftsroman. Walter, Olten, 1965
Die Jahreszeiten (regény). Luchterhand Literaturverlag, Neuwied, 1967
Möchten Sie Mozart gewesen sein? Meditation zu Mozarts Credo-Messe KV 257 / Predigt für die andern. Eine Rede für Fernsehprediger. Theologischer Verlag Zürich, Zürich, 1990
Im Gegenteil. Kolumnen 1986–1990. Luchterhand, Frankfurt am Main, 1990 (SL 920)
Zur Stadt Paris Geschichten. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1993
Cuny-Geschichten (Hrsg. Tamara S. Evans). Pro Helvetia, New York, 1994
Gegen unseren Briefträger konnte man nichts machen. Kolumnen 1990–1994. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1995
Die Totaldemokraten. Aufsätze über die Schweiz. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1998 (Edition suhrkamp 2087)
Cherubin Hammer und Cherubin Hammer (elbeszélés) Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1999
Am Ende der Revolution – Staaten ohne Citoyens. Liechtensteinische Akademische Gesellschaft, Vaduz, 1999
Alles von mir gelernt. Kolumnen 1995–1999. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2000
Egy asztal az egy asztal – (Kindergeschichten) · Holnap, Budapest, 2012 · ISBN 9789633490075 · Fordította: Dévény István · Illusztrálta: Pásztohy Panka
Herbert Hoven (szerk.): Peter Bichsel. Auskunft für Leser. Luchterhand, Darmstadt, 1984, ISBN 3-472-61494-3
Herbert Hoven (szerk.): Peter Bichsel. Texte, Daten, Bilder. Luchterhand, Hamburg, 1991, ISBN 3-630-61997-5
Rolf Jucker (szerk.): Peter Bichsel. University of Wales Press, Cardiff, 1996, ISBN 0-7083-1380-9
Herbert Hoven (szerk.): In Olten umsteigen. Über Peter Bichsel. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2000, ISBN 3-518-39602-1
Chalit Durongphan: Poetik und Praxis des Erzählens bei Peter Bichsel. Königshausen und Neumann, Würzburg, 2005, ISBN 3-8260-3091-5
Rudolf Probst (szerk.): Peter Bichsel. In: Quarto. Zeitschrift des Schweizerischen Literaturarchivs, Nr. 40/41, Slatkine, Genf, 2015, ISSN1023-6341 (Inhaltsangabe).
Jegyzetek
↑A Gruppe Olten (Olten-csoport) baloldalisvájci írók klubja volt, akik a svájci fennsíkon, Solothurnkantonban, Olten(wd) „Bahnhofbuffet”-jében (vasúti étterem) gyűltek össze. A csoport 1970-től 2002-ig működött.
↑Klaus Stiller (Augsburg, 1941. április 15. –) német író.
↑Az Olten Csoport (Gruppe Olten) 1971 és 2002 között svájci szerzők egyesülete volt, amely az első előkészítő találkozók helyszínéről, a Solothurnkantonban található Olten kisvárosról kapta a nevét.
↑Heinz Friedrich Schafroth (Möhlin(wd), 1932. március 18. – Biel, 2013. március 12.) svájci publicista és irodalomkritikus.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Bichsel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.