Paulaner
A Paulaner egy német sörmárka, a Paulaner Brauerei Gruppe GmbH & Co. KGaA terméke. TörténeteA Paulaner sör története egészen a 17. század kezdetére nyúlik vissza, amikor 1627-ben I. Miksa bajor választófejedelem Itáliából tíz minimita szerzetest telepített a München melletti Neudeck kolostorba, akik egyes más szerzetesrendekhez hasonlóan (lásd belga sörök) foglalkoztak sörkészítéssel. Az első írásos emlék a szerzetesek sörfőzdéjére vonatkozóan 1634-ből származik. Az ünnepnapokon engedéllyel értékesíthető sörük viszonylag erős bak sör volt. 1799-ben a kolostor felszámolását követően az épületegyüttest penitenciariává alakították át, míg a sörfőzdét 1806-tól Franz Xaver Zachel, helyi sörfőző először csak bérbe vette, majd 1813-ban megvásárolta és a „paolai barátok aranyát” Németország egyik legismertebb sörévé tette. A korábbi szokásokat folytatva Salvator néven új bak sört kezdett főzni, 1861-ben pedig Nockherbergen megnyílt a „Salvatorkeller.”[1] 1928-ban a Paulaner sörgyár egyesült a szintén müncheni Gebrüder Thomasbräu sörgyárral, létrehozva a Paulaner Salvator Thomas Bräut, és még ugyanebben az évben piacra dobta az első müncheni lager sört, a Paulaner Original Münchnert. 1979-ben a Paulaner a Schörghuber Corporate Group tagja lett, és napjainkban Bajorország és München legnagyobb sörgyártója évi 2,7 millió hektoliteres forgalmával és 400 000 hektoliteres exportjával.[1] Jelenleg a Paulaner sörgyár a BHI (Brau Holding International AG) része, mely Schörghuber Unternehmensgruppe (50,1%) és a holland Heineken N.V. (49,9%) tulajdonában van.[1] MinőségA Paulaner betartja az eredeti receptúrák utasításait, emellett nem adják ki a kezükből a sörök elkészítésének licencét. Emiatt a világban bárhol csomagolt (palackos, dobozos vagy hordós) Paulaner sör mindegyike Münchenben készült. Az alapanyagok a malátázáshoz szükséges gabona, pl. a búza, az árpa, továbbá a komló és a víz ugyanazokról a földekről, ugyanabból a forrásból származik. A legtöbb sörük elkészítése esetében a betartják a Bajor tisztasági törvény rendelkezéseit. Termékek
Jegyzetek
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia