Parlamentáris monarchia

A parlamentáris monarchia egy kormányzati forma; az alkotmányos monarchia egy formája, de azzal ellentétben az uralkodónak nincs lehetősége a kormány leváltására, és általában csak kevés befolyása van az államügyekre, mivel ezeket a parlament és a kormány irányítja. Ezért az uralkodónak általában csak reprezentatív feladatai vannak.

A parlamentáris monarchiák mindig parlamenti kormányzati rendszerrel rendelkeznek: a kormányfőt vagy a kormány többi tagját hivatalosan vagy de facto a parlament választja meg. Az egyes európai uralkodók és királyi házak költségeinek nagy részét az adófizetők viselik.[1][2]

Az angol nyelvterületen a parlamentáris és az alkotmányos monarchia kifejezéseket néha szinonimákként használják. Ennek a pontatlanságnak az az oka, hogy az alkotmánnyal rendelkező monarchia elkerülhetetlenül parlamentáris kormányzati rendszerré fejlődött.

Példák

Európában ez az államforma jellemző a következő országokban:

• Andorra,
• Belgium ,
• Dánia ,
• Egyesült Királyság
• Hollandia,
• Luxemburg ,
• Svédország ,
• Spanyolország.

Európán kívül is megtalálható, például:

• Ausztráliában,
• Japánban,
• Kanadában,
• Új-Zélandon.

Jegyzetek

1. King-size costs: European crisis puts new spotlight on monarchies’ spending. washingtonpost.com
2. So viel kosten die Königshäuser in Europa. handelsblatt.com, 18. Juni 2014.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Monarchie#Parlamentarische_Monarchie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.