Papucsos pókhálósgomba
A papucsos pókhálósgomba (Cortinarius albertii) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában elterjedt, lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj. Tudományos nevét Albert Lászlóról kapta. Megjelenése![]() A papucsos pókhálósgomba kalapja 4–10 cm széles, fiatalon félgömb alakú, később ellaposodik. Felszíne ragadós, általában csupasz, de néha fehér burokmaradványok lehetnek rajta. Színe fiatalon fehér vagy halvány krémfehéres, idősebben okkeres, sárgásbarnás, a közepén szabálytalan foltok vagy sávok jelennek meg főleg a közepén. Húsa fehéres vagy krémszínű, a tönk csúcsában némileg szürkés (vagy ibolyás), idősen sárgásbarnás. Szaga kissé dohos, nem jellegzetes, íze enyhe, semleges. Sűrűn álló lemezei a tönkhöz foggal illeszkednek, élük csipkézett. Színük fiatalon fehéresszürke, ritkán halványibolyás árnyalattal; az idős gomba lemezei fakó rozsdabarnák. Tönkje 3–12 cm magas és 1–1,5 cm vastag. Alakja nyúlánk, hengeres, nyúlánk, a tövénél nagyon széles (2,5-4 cm) peremes gumóval. Felülete fénylő, színe krémfehér, idősen halványbarnás. A gumó is eleinte krémfehér, később barnás, pereme sötétebb. Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula vagy citrom alakú, durván érdes felületű, mérete 9,5–11,5 × 5,5–6,5 µm. Hasonló fajokA bükkös pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.
Elterjedése és termőhelyeEurópában honos, elsősorban a mediterrán örökzöld tölgyesekben, a kontinens többi részén ritka. Magyarországon egyetlen helyről ismert a Visegrádi-hegységben. Meszes, tápanyagban gazdag talajú lomberdőkben él tölgy vagy bükk alatt. Nyáron és ősszel terem. Nem ehető. Kapcsolódó cikkekForrások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia