hu B%C3%BCkk%C3%B6s p%C3%B3kh%C3%A1l%C3%B3sgomba

	A bükkös pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Bükkös pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Cortinariaceae;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius anserinus; (Velen.) Rob.Henry 1986
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkös pókhálósgomba témájú kategóriát.

A bükkös pókhálósgomba (Cortinarius anserinus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában honos, bükkösökben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A bükkös pókhálósgomba kalapja 4-12 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne középen gyakran hullámos, sima vagy ráncos, a széle felé benőtten szálas; nedves időben tapadós, zsírosan fénylő. Széle sokáig begöngyölt, majd felhajló. Színe okkerolív, okkerbarna, szalmasárga, bőrsárga vagy bézs, többé-kevésbé okkeresen foltos lehet.

Húsa kemény, színe fehér (a tönkben lilás). Szaga édeskés, gyümölcsös (szilvaszerű), íze nem jellegzetes, a kalapbőrnél keserű.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük eleinte halvány szürkéskék, majd okkeres, idősen vörösesbarna színűek.

Tönkje 5-9 cm magas és 0,6-2 cm vastag. Alakja hengeres, vaskos, a tövénél gumósan megvastagodott. Színe fehéres, esetleg okkeresen foltos. Részleges burka kezdetben ibolyás-, kékes, majd sárgássá váló gallérzónát alkot.

Spórapora vörösbarna. Spórája citrom alakú, szemölcsös, mérete 9-12 x 5,5-7 µm.