Pásztori
Pásztori község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban. FekvéseMagyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Csornától 7 km-re délre, Szilsárkánytól 2 kilométerre keletre található. Területe teljesen sík, tengerszint feletti magassága 119 méter. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, ami a határszélétől nem messze nyugatra halad el. A főútról Szilsárkány központjában letérve, a 8423-as úton érhető el a település; ugyanez az út köti össze kelet felől Rábapordány és Bágyogszovát községekkel is. Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Rábapordány megállóhelye, vagy a Győr–Sopron-vasútvonal, a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a pápai vonal közös szakaszának Csorna vasútállomása. Története és mai életeElső írásos említése "Paztur" alakban 1338-ból való. A 15. században a település kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.) A 18. században Felsőpásztoriban már iskolamester és iskola is van. A 19. század végén a két rész ismét egyesül, s elkezdődik a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. Egy 1895-ös összeírás szerint például Pethő Pál gazdaságában ekkor már vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona és henger is volt. 1959-ben a pásztori és szilsárkányi gazdák közös termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma is működik, de ma már a magángazdaságok is jelentős szerepet játszanak mindkét községben. A falunak önálló önkormányzata van. Iskolába a szomszédos Szilsárkányba járnak a gyerekek. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,4% (22,6% nem nyilatkozott).[11] Látnivaló
A 18. század második felében, barokk stílusban kezdték építeni, de azóta többször átépítették. Legutóbb 2006-ban újították fel. Eredeti részei az 1780 körüli oltárkép és szószék. A falu nevezetes szülötte
Források
Hivatkozások
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia