Oroszország budapesti nagykövetsége

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Oroszország budapesti nagykövetsége
Rangja	nagykövetség
Küldő ország	Oroszország
Fogadó ország	Magyarország
Alapítva	1991. december 6.
Vezető	Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov (2021–)
Beosztása	orosz nagykövet Magyarországon
Irányítószám	1062
Település	Budapest VI. kerülete
Cím	Bajza u. 35. Andrássy út 104.
Ellenkező képviselet	Magyarország moszkvai nagykövetsége
Elhelyezkedése
Oroszország budapesti nagykövetsége Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 19° 04′ 20″47.511638888889, 19.072083333333Koordináták: é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 19° 04′ 20″47.511638888889, 19.072083333333
Oroszország budapesti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Oroszország budapesti nagykövetsége (oroszul: Посольство Российской Федерации в Венгрии) Magyarország és Oroszország kapcsolatainak egyik kiemelt intézménye. Mint orosz külképviselet csak 1991 óta működik, korábban - 1934-től - a Szovjetunió budapesti nagykövetségeként volt ismert. A nagykövetség 1945 óta a VI. Bajza utca 35. szám alatt működik, a vele egy telken lévő, de az Andrássy út 104. számot viselő épületrész a konzuli osztálynak ad helyet. Az Orosz Kulturális Központ külön helyszínen, az Andrássy út 120.-ban található. Oroszország Magyarországra akkreditált nagykövete 2021 óta Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov.

Előzmények

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Orosz Birodalomnak követsége csak Bécsben működött, főkonzulátust azonban Budapesten is fenntartott. A képviselet létesítésének pontos dátumáról nincs információnk, 1870-ben még csak a nyitási szándékról számolt be a sajtó,[1] 1875-ben már egy Blumer Miklós nevű orosz főkonzulról tettek említést,[2] 1880-ból pedig arról is van adatunk, hogy a főkonzulátus az V. Eötvös tér 2. szám alatt működött.[3] Az első világháborúban Oroszország és a monarchia egymás ellenségeiként vettek részt, ezért a diplomáciai kapcsolat értelemszerűen megszakadt. Az Oroszországban végbemenő társadalmi változásokat követően új állam jött létre, a Szovjetunió. Magyarország a Tanácsköztársaság után - a vörös hatalomtól való távolságtartás jegyében - nem kívánt kapcsolatot teremteni a Szovjetunióval, ám 1924-re az ország érdekei azt diktálták, hogy a kapcsolat létrejöjjön, bár 1934-ig kellett várni a kölcsönös követcserére; ekkor nyílt meg a Szovjetunió budapesti követsége. Az 1934 és 1991 közti időszakban a szocialista államalakulat képviselete működött Budapesten.

Története

1991-ben a Szovjetunió felbomlása időszakában Magyarország december 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot az új államalakulattal, vagyis Oroszországgal (ugyanezen a napon lett kapcsolatunk Ukrajnával is).[4] Az akkori szovjet, majd orosz nagykövet Ivan Pavlovics Aboimov(wd) volt.[5] Az V. Semmelweis utcai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza 1993-ban költözött el a belvárosi helyszínről, ekkor már ma is ismert nevét viselte az intézmény: Orosz Kulturális Központ. Jelenleg a Kulturális Központ az Andrássy út 120-ban működik, ahol korábban a követségi klub helyezkedett el; az intézmény ünnepélyes megnyitójára e cím alatt 1994. január 28-án került sor.[6][7][8]

A követség épülete a mai Andrássy út 102.–Bajza utca 35. szám alatti épületegyüttes 1945 óta van szovjet, majd orosz tulajdonban, korábban Széchenyi László és neje, Gladys Vanderbilt éltek itt. A sors fintora, hogy Széchenyi maga is diplomataként dolgozott, ő volt hazánk első amerikai nagykövete.[9]

A Szovjetunió 1980-ban nyitott főkonzulátust Debrecenben.[10] Ezt 1991-től Oroszország működtette, azonban 1998-ban anyagi okokból bezáratták. Magyarország 2001-ben vízumkényszert vezetett be Oroszországgal szemben, emiatt még abban az évben újranyitották a debreceni főkonzulátust.[11]

A diplomaták létszáma

2021 november végén 46 orosz diplomata szolgált Magyarországon, számuk 2022 október végére 62-re emelkedett.[12]

Konzuli kerület

A nagykövetség konzuli osztályához tartozó területek: Budapest főváros, továbbá Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyék.

Oroszország debreceni főkonzulátusa konzuli kerülete: Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék.

Jegyzetek

1. Rövid hírek. Fővárosi Lapok, 121. sz. (1870. június 5.) 521. o.
2. Magyar Compass: MAGYAR KORONA TERÜLETÉN SZÉKELŐ KÜLFÖLDI CONSULOK. Budapest: TETTEY NÁNDOR és TÁRSA. 1875. XVIII. o. (fizetős hozzáférés)  
3. Budapesti Czim- és Lakjegyzék: Consulatusok Budapesten. Budapest: Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.. 1881. 452. o.  
4. Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv: 1991. Budapest: Külügyminisztérium. 1991. 403. o.  
5. Dési András: Végiglátogatjuk az utódokat: Oroszország nagykövetsége Budapesten. Népszabadság, XLIX. évf. 300. sz. (1991. december 23.) 2. o.
6. KULTÚRA JESZTY. Kurír, V. évf. 30. sz. (1994. január 31.) 11. o.
7. Eddig követségi klub volt. Magyar Nemzet, LVII. évf. 23. sz. (1994. január 28.) 11. o. (fizetős hozzáférés)
8. AZ OROSZ KULTURÁLIS KÖZPONT. Magyar Nemzet, LVII. évf. 22. sz. (1994. január 27.) 15. o.
9. Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed. Magyar Elektronikus Könyvtár (1993) (Hozzáférés: 2019. november 19.)
10. Megnyílt a debreceni szovjet főkonzulátus. Dunántúli Napló, XXXVII. évf. 64. sz. (1980. március 5.) 5. o.
11. Orosz tájékoztatás vízumügyben. Magyar Nemzet, LXIV. évf. 139. sz. (2001. június 16.) 9. o.
12. https://hvg.hu/itthon/20221101_30_szazalekkal_tobb_az_orosz_diplomata_itthon_mint_egy_eve