Csehország budapesti nagykövetsége

Csehország budapesti nagykövetsége
Rangja	nagykövetség
Küldő ország	Csehország
Fogadó ország	Magyarország
Alapítva	1993
Vezető	Bial Tibor (2019. szeptember 2. – )
Beosztása	cseh nagykövet Magyarországon
Irányítószám	1064
Település	Budapest VI. kerülete
Cím	Rózsa utca 61.
Ellenkező képviselet	Magyarország prágai nagykövetsége
Elhelyezkedése
Csehország budapesti nagykövetsége Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″47.507861111111, 19.06875Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″47.507861111111, 19.06875
Csehország budapesti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehország budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Csehország budapesti nagykövetsége (csehül: Velvyslanectví České republiky v Budapešti) Magyarország és Csehország kapcsolatainak kiemelt intézménye. A képviselet 1993. január 1-jén, Csehszlovákia szétválását követően vált cseh misszióvá, korábban Csehszlovákia budapesti nagykövetségeként működött. Az intézmény Budapest VI. kerületében, a Rózsa utca 61. szám alatt található, a konzuli hivatal ugyanannak az épületnek az oldalbejáratánál, a Szegfű utca 4.-ben van.

Történelmi előzmények

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as szétbomlása után jött létre Csehszlovákia. 1939-ig állt fenn ez az államalakulat, ekkor a cseh területeket, a Szudétavidéket, valamint Morvaországot Németország megszállta és Cseh–Morva Protektorátus néven a Harmadik Birodalomhoz csatolta. A fennmaradó területekből Felvidék Magyarországhoz került, létrejött a Tiso-féle első Szlovák Köztársaság, valamint egy rész Lengyelországhoz került. A második világháborút követően szövetségi köztársaságként ismét létrejött Csehszlovákia, mely 1992 utolsó napjáig maradt együtt: ekkor bomlott fel Cseh és Szlovák Köztársaságra.

A nagykövetség épülete

Baloldalon a cseh nagykövetség

A Rózsa utcai ingatlan a közintézménnyé válása óta cseh, vagy csehszlovák érdekeket szolgált, 1922-ben meg is vásárolták.[1] Bár 1945 után visszakapták az ingatlant, a követség legfeljebb néhány hónapig működhetett itt, mert újranyitásának dátuma 1947. szeptember 17., de az 1948 márciusi telefonkönyvben már a Stefánia (akkor: Vorosilov, majd Népstadion) út 22-24. szám alatt szerepelt, [2] a Rózsa utcában a konzulátus és a kereskedelmi kirendeltség maradt. 1954. január 18-án nagykövetségi szintre emelték a képviseletet.[3] Csehszlovákia rendszerváltás utáni szétválás során az volt a megállapodás, hogy ahol cseh nemzetiségű a nagykövet, ott az ingatlan Csehországé lesz, ahol szlovák diplomata szolgál, ott az épület is Szlovák tulajdonba kerül. Mivel Rudolf Chmel akkori csehszlovák nagykövet szlovák nemzetiségű volt, így a Stefánia úti ingatlan került szlovák, a Rózsa utcai épület pedig cseh tulajdonba.[4]

Nagykövetek

Bővebben: Csehország budapesti követeinek és nagyköveteinek listája

• 1993–1994 Michal Černý ügyvivő
• 1994–1998 Richard Pražák(wd) nagykövet
• 1998–2002 Rudolf Jindrák(wd) nagykövet
• 2002–2006 Hana Hubáčková(wd) nagykövet
• 2006–2010 Jaromír Plíšek(wd) nagykövet
• 2010–2014 Helena Bambasová(wd) nagykövet
• 2014–2019 Juraj Chmiel nagykövet

Jegyzetek

1. A Cseh Köztársaság Nagykövetsége épületének (Budapest, Rózsa u. 61.) története. Cseh nagykövetség honlapja (2016. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)
2. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora: 1948. március. Budapest: Szikra Könyvkiadó. 1948. 44. o.  
3. Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 95. o. arch Hozzáférés: 2019. augusztus 11.  
4. Diplomáciai „Ki kicsoda?”: Magyar-szlovák-cseh követségek. Népszabadság, LI. évf. 4. sz. (1993. január 6.) 1. o. (fizetős hozzáférés)