|
Nagybányai Festők Társasága_Evening_in_March_(1902).jpg) (nagybányai utcarészlet) (1902) .jpg)  _In_spring.jpg)  Nagybányai Festők Társasága (NFT) 1911-ben alapították, 1937-ben szűnt meg, székhely: Nagybánya, Magyarország; a két világháború közt Nagybánya, Románia. A nagybányai képzőművészek szakmai és érdekvédelmi testülete volt. A NFT működéseA végleges működési kereteket a belügyminisztérium hagyta jóvá 1913-ban, majd 1924-ben a romániai belügyminisztérium is jóvá hagyta. A nagybányai művésztelep alapító tagjaival egyezik meg a NFT alapító tagjainak névsora, kivéve Hollósy Simont, aki 1902-től már Técsőn működött, s Iványi-Grünwald Bélát, aki a neósokkal 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet. A NFT alapító tagjai tehát: Kezdetben tíz festőt hívtak meg törzstagnak:
Az első nagy esemény, amelyet a NFT szervezett, az 1912-es nagybányai kiállítás, amelyet a nagybányai művésztelep létrejöttének 15. évfordulója alkalmából rendeztek. A kiállításra invitáló plakátot Ferenczy Károly szerkesztette. A NFT későbbi tagjai
A NFT elnökeiAz első elnök Ferenczy Károly, az alelnök Börtsök Samu lett. A Társaság Ferenczy Budapestre illetve Szentendrére való távozása után Thorma Jánost, Thorma lemondása után, 1927-ben egyhangúlag Mikola Andrást választotta elnöknek. 1937-ig működött a társaság, A NFT megszűnése1937-ben a korabeli politikai nyomás (Vasgárda) hatására a társaság autonómiája veszélybe került, s e miatt beszüntette tevékenységét. A NFT működése teljességgel a nagybányai művésztelep működésével forrt egybe, a két világháború közt számos magyarországi és romániai magyar és román festő alkotott e telepen, s mestereit tisztelhette a NFT elnökeiben és tagjaiban. A bécsi döntés után 1940-1944-ig még működött a társaság, 1944-ben végleg megszűnt.[2] Jegyzetek
Források
További InformációkKapcsolódó szócikkek |
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
