Németh Lajos (művészettörténész)

Ez a szócikk a művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Németh Lajos (egyértelműsítő lap).

Németh Lajos
Született	1929. december 4. Budapest
Elhunyt	1991. szeptember 4. (61 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar[1]
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	művészettörténész, egyetemi oktató, akadémikus
Kitüntetései	Ipolyi Arnold-emlékérem (1979) Akadémiai Díj (1983) Munkácsy Mihály-díj (1987) Széchenyi-díj (1991) Lukács György-díj (1991)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-185)
Sablon Wikidata Segítség

Németh Lajos (Budapest, 1929. december 4. – Budapest, 1991. szeptember 4.) Széchenyi- és Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Életútja

Tanulmányai

Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet–muzeológus szakon folytatta 1948-1952 között. Egyetemi évei alatt a NÉKOSZ, majd az Eötvös Kollégium tagja volt. Tanulmányai befejeztével Zádor Anna javaslatára Körner Évával együtt gyakornokként dolgozott a tanszéken, majd Fülep Lajos mellett aspiráns volt. 1954 és 1956 között a MDP Kulturális és Tudományos Osztályának munkatársa. 1957-től a Művészettörténeti Dokumentációs Központ tudományos főmunkatársaként, majd megbízott vezetőjeként működött, az MDK utódaként 1969-ben megalakult MTA Művészettörténeti Kutatócsoport főmunkatársa volt 1979-ig, a Művészettörténet tanszékre tanszékvezetővé való kinevezése után másodállásban az intézmény tudományos tanácsadójaként dolgozott. 1956-ban Hollósy Simon és kora művészete címmel védte meg kandidátusi disszertációját, 1968-ban Csontváry Kosztka Tivadar című disszertációjával elnyerte a rművészettörténeti tudományok doktora tudományos fokozatot. 1969-től az ELTE Népművelési szakán tanított művészettörténetet, 1974-től egyetemi tanár, 1979–1991 közt az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották.

Munkássága

Művészettörténeti kutatásai a teljes 19. és 20. századi magyar és egyetemes művészettörténet területére kiterjedtek. Átfogó és az egyes képzőművészek munkásságának monografikus feldolgozásai az alapkutatások sorába tartoznak. Csontváry Kosztka Tivadarról írt tanulmányai a Csontváry-kutatás alapművei, amelyeket több nyelvre (francia, román, német stb.) lefordítottak.

A képzőművészeti stílusirányokban való jártassága révén számos kötet lektora, bevezetőjének vagy utószavának írója, mintegy a kötetek szakmai ellenőre és bemutatója. Ernst Hans Gombrich: A művészet története című kötetének 1974-es magyar fordítása Németh Lajos utószavával jelent meg.[2] Figyelemmel kísérte a magyar neoavantgárd törekvéseket, amelyek az 1960-as és az 1970-es évektől jelentkeztek Magyarországon. Az 1969-es Iparterv-kiállítás egyik tárlatát Németh Lajos mutatta be. A kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállítások kommentárjaival, katalógusaival egyszerre segítette és népszerűsítette a modern magyar képzőművészeti törekvéseket.

Tudományos tisztségei

• MTA Művelődéstörténeti és Művészettörténeti Bizottsági tag
• A Vizuális Kultúra kutatási munkabizottság elnöke
• A Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központ kuratóriumának tagja (1985-1991)[3]

Díjak, elismerések

• Pasteiner Gyula-emlékdíj (1965);
• Ipolyi Arnold-emlékérem (1979);
• Martyn Klára-díj (1987);
• Munkácsy-díj (1987);
• Pro Universitate Emlékérem (1987);
• Széchenyi-díj (1991)
• Művészeti Alap nagydíja (1991)

Emlékezete

Tiszteletére alapították 2000-ben a Németh Lajos állami művészeti díjat, amely a kortárs képzőművészettel foglalkozó művészettörténeti szakírók elismerését szolgálja.

Kéziratos hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézete őrzi.[4]

Kötetei (válogatás)[5]

• Hollósy Simon és kora művészete. Budapest : Képzőművészeti Alap K., 1956. 161 p. 72 t.
• Piero della Francesca. Budapest. 1958. (Műv. kiskönyvt. 8.)
• A két világháború közti magyar képzőművészet (1919-1945). in: Magyar művészet 1800-1945. Budapest. 1958. pp. 370–468.[6]
• Képzőművészet a XX. század elején. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1959. 99 p. ill.
• Nagy Balogh János. [Fotók Petrás István]. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1960. 153 p. ill.
• Csontváry Kosztka Tivadar. Budapest : Corvina, 1964. p. 197. 24. t.[7]
• Mednyánszky - Csontváry - Egry. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1966. 31 p.
• Modern magyar művészet. Budapest : Corvina, 1968. 192 p. 72 t.[8]
• A művészet sorsfordulója. Budapest : Gondolat, 1970. 332 p. 16 t.
• Minerva baglya. Budapest : Magvető, 1973. 206 p.
• A 19. század művészete : a historizmustól a szecesszióig. Budapest : Corvina, 1974. 225 p. 8 t.
• Ország Lili. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1974. 46 p. ill.
• Kondor Béla. Budapest : Corvina Kiadó Vállalat, 1976. p. 33. 25 t.[9]
• Csontváry-emlékkönyv : válogatás Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból: Művészet és elmélet. Gerlóczy Gedeonnal. Budapest : Corvina, 1976. 296 p.[10]
• Kmetty János festőművész emlékkiállítása : Műcsarnok, 1977 / rend. Ury Endréné ; bevezetés Németh Lajos, Frank János. Budapest : M. Hirdető, 1977. [30 fol.] ill.
• A hetvenes évek képzőművészetéről és építészetéről. in: Az 1970-es évtized a magyar történelemben. Budapest. 1980. pp. 68–71.
• A magyarországi művészet története. Magyar művészet 1890-1919. Szerk. és tanulmányok jelentős részét írta. Budapest : Akadémiai kiadó 1981.
• Magyar képzőművészet a 19. sz. derekán. in: A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Budapest : Gondolat 1983. pp. 332–431.
• Törvény és kétely. A művészettörténet-tudomány önvizsgálata. Budapest : Gondolat 1992 p. 281

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
2. A művészet története / E. H. Gombrich ; [ford. G. Beke Margit, Falvay Mihály] ; [utószó Németh Lajos]. Budapest : Gondolat, 1974. 521 p. ill.
3. Soros Center for Contemporary Arts (SCCA)
4. Németh Lajos művészettörténész hagyatéka, 50 köteg, vétel 1997
5. Németh Lajos munkásságának bibliográfiája, összeállította: Majoros Valéria, Ars Hungarica, 1992/1 pp. 17-42. alapján.. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
6. 1962. 2. jav. kiad. pp. 365-469. 1964. 3. kiadás, 1970. 5. átdolgozott kiadás 
7. 2. bővített átdolgozott kiadás 1970. 287 p. 76 t. 
8. Második bővített kiadás 1972.
9. 2. kiadás, 1977.
10. 2. kiadás 1977. 3. bővített kiadás 1984. p. 332. 108. t.

Források

• Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1973-1974 1974.02.22.
• Marosi Ernő: In memoriam Németh Lajos 1929-1991, Ars Hungarica, 1992/1 pp. 3-6.; Archiválva 2019. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Németh Lajos munkásságának bibliográfiája, összeállította: Majoros Valéria, Ars Hungarica, 1992/1 pp. 17–42.
• Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 925. o. ISBN 963-8477-45-8
• Németh Lajos művészettörténész, artportal.hu Archiválva 2020. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben