Frank János
Frank János (Budapest, 1925. június 11. – Budapest, 2004. június 13.) Széchenyi-díjas művészettörténész. ÉletpályájaFrank István magánhivatalnok és Nádas Lenke (1899–1974) fia.[3] A második világháború alatt munkaszolgálatos volt.[4] Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte (1947–1951). A kötelező gyakornoki évet a Szépművészeti Múzeumban töltötte (1951–1952). A gyakorló év letelte után a szentendrei Ferenczy Múzeumban kapott segédmuzeológusi állást (1952–1955). 1955-ben bekerült a Műcsarnokba előadói, főmunkatársi, majd 1983–1992 között kiállítási osztályvezetői beosztásba. Már 1951-től rendezett hazai, sőt külföldi kiállításokat is, vállalta a kiállítások előkészítését, katalógusok szerkesztését. Annyira bedolgozta magát ezen a területen, hogy az 1980-as évektől Budapesten és vidéken, de az 1985–86-os tanévben az ELTE művészettörténeti tanszék hallgatóinak is tartott tárlatrendezésekkel kapcsolatos előadásokat. Kutatási területe a 20. századi és a kortárs művészet, továbbá a tárlatrendezés elméleti kérdései. Egyre több, a későbbiekben már mások által készített kiállítási katalógusokhoz írt bevezető tanulmányt, írt továbbá műkritikákat, cikkeket, interjúkat, memoárokat. 1964-től publikált képzőművészeti cikkeket az Élet és Irodalom című hetilapban, az ÉS mellett 1973–1989 közt a The New Hungarian Quarterly, 1979–1984 közt pedig a Budapest című havi szemle egyik képzőművészeti kritikusaként működött. EmlékezeteEgyik tanítványa, Néray Katalin írta róla: „Mindent tőle tanultunk. Nemcsak azt, hogy a tárlatot rendezi valaki, hanem, hogy a művészettörténész kritikai szerepe a műtermi válogatásnál kezdődik, hogy a kiállító terembe nem rakunk aszparáguszt és pálmafát, és a festmény nem lehet a szobor háttere [...] hogy hogyan kell egy katalógust tisztességesen megszerkeszteni. Stílust tanultunk tőle, kitartást, túlélést.”[5] Kötetei (válogatás)[6]
Díjai, elismerései (válogatás)
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia