|
Monostorpályi
Monostorpályi község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban. FekvéseA vármegye keleti részén helyezkedik el, Debrecentől 23 kilométerre. Területe mintegy 80%-ban a Nyírséghez tartozik. A szomszédos települések: észak felől Debrecen, északkelet felől Újléta, kelet felől Létavértes, dél felől Pocsaj, nyugat felől pedig Hosszúpályi. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4809-es út, mely áthalad a lakott területének déli részén; főutcája a 48 105-ös számú mellékút. Északi külterületeit érinti még a 4814-es út is. Vasúton jelenleg nem érhető el. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú, Debrecen-Létavértes közötti Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de a vonalon 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. Monostorpályi megállóhely a település déli részén helyezkedett el, közúti elérését a 48 308-as számú mellékút tette lehetővé. Természeti adottságaiA terület mai felszíni képe a földtörténet negyedkorában alakult ki. Legelterjedtebb talajtani képződmény a futóhomok. Az egykori lefolyástalan, vízzel borított területek legjellemzőbb képződménye a kotu, amely szerves anyagoknak humuszos iszappal történő keveredése. Ilyen talaj az un. Tejfeles-dűlőben, a Ligeten, a Csonkás-dűlőben található. Iszapos agyag talajféleség a Keserűkút dűlőben van. Az uralkodó talajtípus mellett kisebb foltokban rozsdabarna erdő-, réti-, illetve mezőgazdasági talajok is előfordulnak. A falu határában emelkedik a Bónis-hegy, amely egyben a község legmagasabb pontja: 138 m. A falu viszonylagosan kis területe ellenére változatos természeti adottságokkal rendelkezik. Növényzete a Nyírségi flórajáráshoz tartozik és a Tiszántúli flórajárás jellemzőit hordozza. A természeti örökség értékes része a település határában lévő, az Erdős pusztákkal határos részen található hat hektáros védett feketefenyves erdő. Mezőgazdaságát tekintve, a gabonafélék termesztése a legjellemzőbb, de számottevő a zeller-, dohány-, zöldség-, és a szőlőtermesztés. TörténeteMonostorpályi és a szomszédos Hosszúpályi eredettörténete közös tőről fakad. Írásos emlékben először 1219-ben szerepel a falu, 'Pauli de Nyr' néven, mivel Bihar megyének ezt a részét Nyírnek vagy nyíri kerületnek nevezték. A Monostorpályi név kialakulásához egy történet kapcsolódik. A hagyomány szerint, egykor ezen a helyen a Paulinus barátoknak volt itt kolostoruk. Így a kolostor rövidített latin nevéből – Monostorium Pauli – ered a falu neve.  Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már a neolit korban élt itt egy népcsoport. A 8. században az avarok, a 10. században pedig két honfoglaló nemzetség, az Ákos és a Borsa családok birtokolták ezt a területet. Az Ákos nemzetség a megye nyíri részében volt birtokos. Leszármazottaik az Álmosdi Chyre család sarjai. Ez a Chyre család alapított az akkori Pályiban, Keresztelő Szent János tiszteletére egy monostort. Később Károly Róbert király a Debreceni Dósa nádornak adományozta a földet, így 1311-től Monostorpályi a debreceni uradalomhoz tartozott. 1461 után a Chyre család kihaltával, Báthori Andrásé lett a birtok. Az első adóösszeírást 1552-ben végezték. A községben ekkor 30 porta volt. A török idők végére Monostorpályi teljesen elpusztult.A törökkel vívott harcokban, községünkben esett el Balassi Ferenc tokaji vicekapitány. Az újranépesedés a 17. század végén kezdődött. Kitört a Rákóczi-szabadságharc. Ebből a korból egyetlen emlék maradt meg a faluban, az un. Rákóczi-árok. A falu összes okirata valószínűleg ekkor veszett el. A község viszontagságait az 1738-as pestisjárvány fokozta, ekkor 166 lakosunk vesztette életét. Az 1848-49-es szabadságharcokban a falu is részt vett. Híressé vált katonák a következők: Thuolt István honvédhadnagy, Klubusitzky István huszár főhadnagy, Szabó Lajos altiszt, Létai Sándor, Hatvani Imre lovas katonák, Váry József főhadnagy. Thuolt István hadnagy Kossuth szárnysegédje volt, aki a szabadságharc bukása után külföldre menekült, de mihelyt rendeződött itthon a helyzet, visszatért, és a községben telepedett le. Kastélya az emigrációban élők találkozóhelye lett. Az általános iskola névadójául őt választotta. A kiegyezés utáni időszakban a falu életét csak a környékbeli csárdák között utazó, portyázgató betyárok zavarták néha meg. Községünknek három csárdája volt, ezek még az első világháború előtt lassan eltűntek. Egy 1918-as kormány-rendelet értelmében az év végére össze kellett írni a földre jogosultakat, de a földrendelet nem javított a parasztság helyzetén. A Nagyatádi Szabó István-féle földreform is csak elméletben jelentett megoldást. Az kiosztott földek termeléshez túl kicsik voltak. Az 1932-33-as gazdasági válság a településen nagyban éreztette hatását. A második világháború előtt a községben két nagybirtokos volt: Kövesdy Imre és a Gorove család. 1944 év nyarán a faluban élő 27 zsidót összeterelték, és Nagyváradra hurcolták. Monostorpályiba 1944. október 17-én érkeztek meg az orosz csapatok. Amit meghagytak a németek, azt mind elpusztították. A Földosztó Bizottságtól Monostorpályiban 525 család kapott földterületet. 1960-ban két termelőszövetkezet is alakult: a Búzakalász, és az Alkotmány TSZ. A községet 1982-ben közös tanácsi irányítás alá vonták Hosszúpályival. A szétválásra 1990-ben került sor. Azóta a helyi önkormányzat önálló. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg ukrán és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,3%, református 45%, görögkatolikus 2,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,8% (29,2% nem válaszolt).[12] 2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt református, 5,7% római katolikus, 3,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 19,5% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[13] LátnivalóiTermészeti látványosságokA természeti látványosságok közül különösen a hat hektáros védett feketefenyves erdő érdemel említést, melynek területén értékes és ritka lágyszárú növényfajok, valamint gazdag rovarállomány is fellelhetők. A Hortobágyi Nemzeti Park minősítése alapján 300 ha természetileg védett terület is található. A falu határában néhány éve termálvizes kútra bukkantak, erre alapozva a tervek között szerepel a gyógy-turizmus beindítása. Néhány jellemző növény-, és állatfaj:
A terület rovarvilága is értékes és számottevő. Például termesz hangyaboly, (csíkgáti tölgyes) A kirándulni vágyó természetet szerető ember a község északi részén megtalálja azt, amire vágyik, - a csendet, ős-természetet, ritka növény- és állatvilágot. Műemlékek
Híres emberek
Hivatkozások
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
