Héja
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. ElőfordulásaEurópa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. Alfajai
MegjelenéseA tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók. ÉletmódjaElsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók.Repülési formája: alacsony röptű üldözés. A héja vadon körülbelül 15 évig él. SzaporodásaAz ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja négy kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki. Kárpát-medencei előfordulásaÁllandó fészkelő állomány, a 2012 januárjában végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon.[1] 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 21 itthon telelő héját figyeltek meg a madarakat számlálók.[2] VédettségMagyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Jegyzetek
Források
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia