|
Miskolc tömegközlekedése
Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a Volánbusz Zrt-vel a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Volánbusz Zrt. kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát, illetve két helyijáratot, amelyek a Búza tér és a Vasgyár, illetve a Búza tér és Lillafüred között közlekednek). Miskolcon összesen 3 villamosvonal és 43 autóbuszvonal van.[5] A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A közlekedési vállalat járműparkját az elmúlt években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a teljes korábbi állományt, valamint 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós kivitelű MAN Lion's City CNG autóbusz állt szolgálatba. A járműállomány részét képezi 6 db Iveco Feniksbus FBI midibusz, továbbá 10 db szóló BYD K9UD elektromos busz. Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, a menetrend szerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (az országban elsőként). Ma (2024) Miskolc egyike annak a tíz magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két személyforgalmú vasútállomása van (Tiszai, Gömöri), korábban pedig egy repülőtér is megtalálható volt, habár a közösségi közlekedésben régóta nem volt szerepe. Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő, ezek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek. A közösségi közlekedéshez tartozik még a 2023 nyarán indult elektromos roller, melyet a Dott szolgáltat. A 2010-es években közösségi kerékpárbérlő rendszer bevezetését is tervezték, azonban a MiBike nevű projekt végül nem valósult meg. Miskolc közösségi közlekedésének története A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868), és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a Vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[6] 1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[6] A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett, egészen Lillafüredig. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[6]  Az első villamos 1897. július 10-én indult el, amely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, és a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladékhőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni már nem tudta.[6] A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, amely a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. Az 1920-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[6] 1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[6] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között az MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[7] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.  Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyiérdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906.január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[6]  A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[6] A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[6] 1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[6] A háború után 1948. november 17-én indult meg újra a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés a Martin-telep és a Ságvári-telep között. Az autóbusz-közlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[6] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost, és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[8] 
1951-ben történt az utolsó villamoshálózat-fejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig, ez lett a 4-es villamos. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[6] Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[6] 1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 1994-ben megjelentek a város utcáin az Ikarus gyár 400-as családjába tartozó járművek prototípusai, amit 1998–2001 között további buszok vásárlása követett, majd 2001-ben a Rába gyár Premier városi buszával újították a flottát. 2002 tavaszán a város addigi legnagyobb beszerzése gyanánt 68 MAN autóbusz érkezett a városba. 2006-ban jelentek meg az első alacsonypadlós csuklós autóbuszok, a Neoplan Centroliner közel 19 méteres városi kivitelű buszai személyében, majd 2015-ben Európai Uniós forrásból sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert meg a Lion's City típussal.[9] A buszokból 40 szóló és 35 csuklós kivitelű, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazta a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén, ami a megyében az első ilyen jellegű üzemanyagtöltő állomás. A buszok 2016 márciusában álltak forgalomba. A buszpark fejlesztésével egy időben, 1990-ben jelent meg az első ČKD Tatra KT8D5 típusú csuklós villamos, amit 17 másik követett, használtan vásárolva Kassa, illetve Most városából. Az elöregedő FVV villamosok helyett 2003-ban használt bécsi SGP villamosokkal „modernizálták” a flottát, majd EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsonypadlós villamos is került a városba.[10] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben, de ezt elvetették, és jelenleg a turisztikai célú avasi libegő kiépítése van napirenden.[11][12] 2006-tól a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (egy rövid ideig, amíg az új cégforma helyesírása nem tisztázódott, MVK ZRt. formában szerepelt a járműveken). Ekkor kapott új logót a vállalat, amit egészen az önkormányzati holdingba tartó integrálásig, 2019-ig meg is tartott. Jelenleg Miskolc várossal azonos logót használ, mellette MVK felirattal. 2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak–déli villamosvonal tervezésére. Megépítése azóta is napirenden van[13] Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[14] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[15] A cég nehéz anyagi helyzete miatt számos kritika éri a szolgáltatás minőségét. A lehetőségekhez képest alkalmanként bővül a járműflotta, 2022-ben megjelentek az elektromos buszok, 2023-ban pedig újra az ezúttal már CNG-hajtású midibuszok. Az üzemanyagköltségek és a saját járművek rossz állapota miatt 2023-ban bérelt buszok is forgalomba álltak. Zöld Nyíl (miskolci villamosprojekt, 2008–2013)A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele volt, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése volt a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt során meghosszabbították az 1-es villamost közel másfél kilométerrel, teljesen felújították a már meglévő síneket, megjelentek a korábban Miskolcon szinte ismeretlen fedett esővárók a villamosmegállókban, és ezekhez kapcsolódóan a magasperonok (melyek egy része, szintén addig szokatlan módon, középperon). Ekkor érkezett 31 db új villamos is, és újult meg a járműtelep, valamint ekkor kezdődött az elektronikus utastájékoztatási rendszer kiépítése. A projekt feltétele volt az 1-es buszcsalád átalakítása, megszüntetése, azonban ez felemás módon ment végbe. Járműállományi adatok
Az MVK Zrt. járműállománya  Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak, amely megegyezik azzal, amit az új villamosok érkezésekor a közönség megszavazott: tiszta fehér alapon zöld lökhárító, a buszoknál elöl-hátul a lámpa vonaláig, valamint a járművek oldalán hullámvonalban végigfutó, helyenként levélzetre emlékeztető mintázatú csík. Az újabb, környezetbarát üzemanyaggal működő járműveken a "TERMÉSZETESEN MISKOLC" felirat is megtalálható. Korábban a buszok flottaszíne a sötétkék volt, amit az Ikarus 260-280 sorozattal bezárólag ezüst-szürke övvonal feletti színezés egészített ki. A '90-es években a kékes-lila színt egészítették ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Az ettől eltérő, korábbi piros-fehér színt ma már csak a 209-es pályaszámú Tátra villamos viseli, valamint a nosztalgia bécsi villamos, amely megtartotta bécsi piros-fehér flottaszínét. A még állományban lévő, 2010 előtti járművek az újrafényezéskor nem kapják meg az új flottaszínt, hanem a régit, azzal a különbséggel, hogy 2020-tól kezdődően már nem kapják meg a zöld csíkot, hanem a teljes busz kék, melyet sárga elemek egészítenek ki. A 2023-ban bérelt buszok sem kapták meg a flottaszínt, hanem a csuklós MAN-ek a korábbi üzemelési helyükre, Budapestre jellemző világoskékek maradtak, míg a korábban Veszprémben szolgált lila színű példányok átfóliázással tiszta fehérek lettek.
      Egyéb villamosjárművek
Utóbbi évek eseményei:
Nosztalgiabuszok
Különjárati autóbuszok
A LÁEV járműállományaA Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll. A Dott járműállományaA városban a Dott (korábban TIER) szolgáltatja az elektromos rollereket, ezekből 330 darab üzemel, melyeket városszerte 180 parkolóponton lehet megtalálni és otthagyni. Ezek a járművek el vannak látva a gázkaron túl két fékkel (első, hátsó), továbbá van rajtuk csengő, és egy indexlámpa. A középső panel felé, amely a sebességet és a töltöttséget mutatja, rögzíthető a telefonunk. A kormányon került elhelyezésre egy fogantyú, amelyre kisebb szatyrokat helyezhet a felhasználó. Egy teljesen töltött roller kb. 40–42 km-t képes megtenni, akkumulátoraik a szakszemélyzet által kivehetőek, tölthetőek, cserélhetőek. 2024-től kezdődően Mályi, Kistokaj és Szirmabesenyő is elérhetővé vált. A járművek maximális sebessége 25 km/h, kivéve a forgalomcsillapított területeken, ahol 10 km/h-ra van lekorlátozva. Egyes városrészek (pl. Pereces) még nem elérhetőek. Fontosabb tömegközlekedési csomópontokA város fontosabb állomásai
A Tiszai pályaudvarról 1897-ben indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A, 1B, 1D, 1Gy, 101-es, 8-as, 10-es, 10A, 17-es, 18-as, 21-es, 21T, 23-as, 31-es, 31A-s és az ME járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D 1988-ban. 2007-ben a 101-es, 17-es, 23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Repülőtér–Tiszai között közlekedett. A Tiszai–Húskombinát szakaszon a 18-as járt, amit 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér–Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat. Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 1A-s, 2-es villamos, 1-es, 21-es, 30-as, 31-es, valamint a 3-as, 3A-s, 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.
A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volánbusz Zrt. járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 3-as, 4-es, 7-es, 11-es, 20A-s, 28-as, 43-as, 44-es, 45-ös. A végállomást érinti az 1-es, 3A-s, 20-as, a 24-es, a 32-es és a 101B-s járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este, valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.
Az innen induló járatok: 6-os, 9-es, 16-os, 19-es, 29-es, 39-es, 68-as autóbuszok. Áthaladó járatok: 1-es, 1A-s, 2-es villamos; 1-es, 21-es, 53-as, 54-es, 101B-s autóbuszok.
A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 3A (2021–), 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–2021, 2023–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007, 2012–), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989), 35R (2015–2023), 36 (2023–), 54 (2015–). 2007. január 1-jétől a 20-as és a 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, amely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábbi 2007-es állapotát 2012 márciusában visszaállították, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-es és a 12-es járat helyett a 20-as jár. 2018-ban a neve Repülőtér/BOSCH-ra módosult. A jelenleg innen induló járatok: 3A-s, 8-as, 12-es, 14-es, 20-as, 24-es, 36-os, 54-es, 240-es.
A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok, amelyek az Avas I., II. és III. ütemét látják el: 30-as, 31-es, 32-es, 34-es, 35-ös, 35G-s, 36-os és az Auchan 2-es autóbuszok. Azonban két körjárat, a 29-es és a 39-es, csak érinti a megállóhelyet. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 36-os és 39-es autóbusz is, melyeket a nagy átszervezéssel megszüntettek (2023. október 14-től mindkét viszonylat újraindult). 2020. április 6-ig a 38-as is innen indult a Malomszög utca irányába a Hideg soron keresztül. 2024. szeptember 5-től újraindult az Auchan 2-es áruházi járat. Közlekedett még egy áruházi járat, a Tesco Avas-autóbusz, amit 2017. január 1-től az áruház kérésére megszüntettek.
Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnan az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely kis sétával átszállási lehetőséget biztosít a LÁEV kisvasútra, melynek telephelye is itt található. Végállomási épületként a felújított „Bagolyvár” funkcionál, melyben információs pult, bérletpénztár, váróterem, nyilvános WC, és egy büféhelység is helyet kapott. Ezen kívül itt található a rendészet kerületi központja is. A jelenleg innen induló járatok: 1-es villamos, 1G-s, 5-ös, 15-ös, 54-es és a ZOO jelzésű autóbuszok. Ezeken kívül a következő járatok érintik: 1-es, 53-as, illetve 2020. szeptember 1-től 2023. október 14-ig az 1B-s, a mai napig járó 2023. október 14-i menetrend váltással ritkított 101B-s járatok és az e változással meghosszabbított 21-es (csak Berekalja irányába) autóbuszok, valamint a Volánbusz bükkszentkereszti, répáshutai és egyes egri járatai.
A 2024. július 1-jétől az Auchan 1-es busznak is a Centrum a végállomása (csütörtöktől vasárnapig). Az alapjáratok közül továbbra is csak a 35-ös jelzésű autóbusz végállomásozik. A korábban végállomásozó buszjáratok: a 22-es busz helyét átvette a Repülőtérről induló 12-es és a Búza térről induló 20A-s. Érintett a 44-es is, amit a Búza térig hosszabbítottak meg. A 24-es busz a 2022. december 13-i változással meghosszabbították a Középszer utcáig. A következő járatok érintik, vagy végállomása: 1-es, 1A-s (2020. szeptember 1-től), 2-es villamosok, valamint a 3A-s, 12-es, 20-as, 20A-s, 24-es, 28-as, 32-es, 34-es, 43-as, 44-es 45-ös és az Auchan 1-es autóbuszok. Korábbi állomások
Innen indul a 32-es járat Avas kilátó felé, továbbá megáll itt a 8-as járat.
2015. június 14-ig volt végállomás, ma már csak megállóhely, miután az utolsó innen induló járat, a 34-es járat felkerült az Avas kilátó végállomásra. Előtte innen indult egykor a 29-es, 31-es, 31Y, 32-es, 33-as, 33A-s és 37-es járatok indultak. 2023. október 14-től csúcsidőben érinti a megállót a 35-ös is.
2011-ig végállomás volt, ahonnan az 1-es villamos indult, valamint az 5-ös, 15-ös és a 69-es autóbuszok. 2012-től ezeknek a járatoknak az új végállomása a Felső-Majláth, valamint új nevet kapott a volt végállomás, ami már csak megállóhelyként szolgál. Jelenleg érintő járatok: 1-es villamos, 1-es, 1B-s (2020. szeptember 1-től 2023. október 14-ig), 15-ös, 21-es (2023. október 14-től) 53-as, 54-es, 101B jelzésű autóbuszok. Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata
Itt a 2024. szeptember 5. utáni állapotok láthatók. A közlekedő vagy megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc viszonylattörténete cikkben. Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)Kötöttpályás közlekedés: Villamosvonalak:
Autóbuszvonalak:         Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)
(Egyes járatok az Injekcióüzemen át, napi 1 járat pedig a Diósgyőri vár és Berekalja városrész érintésével közlekedik)
Éjszakai autóbuszvonalak
Ingyenes autóbuszvonalak
Egyéb autóbuszvonalak
Helyközi vonalak:Autóbuszvonalak Volánbusz:
Vasútvonalak MÁV-START Zrt.
Utastájékoztatás
Mind a helyközi, mind a helyi közlekedés terén modernizálásra került az utastájékoztatás. A Búza téri helyközi autóbusz-pályaudvaron hangos és vizuális utastájékoztatást telepítettek 2012-ben, GPS-alapú rendszerrel. Az MVK Zrt. a helyi közlekedésben 2014–2015-ben építette ki az úgynevezett OkosPont-projektet, melynek főbb elemei a fontosabb buszmegállókban és majdnem az összes villamosmegállóban kihelyezett, GPS-alapú, valós idejű menetrendek, a minden járművön elérhetővé vált hangos utastájékoztatás (és az eddig is ezzel rendelkezőkön a szoftver frissítése egy újabb változatra), a villamosokon és az új CNG-autóbuszokon a Wi-Fi, valamint a TransIt fejlesztésében egy okostelefonokra készített menetrend-szoftver valós idejű adatokkal, kiegészülve az MVK Zrt. weboldaláról elérhető internetes felülettel, amely a Google Térképek szolgáltatással útvonaltervezésre is képes. Néhány negatívum is kapcsolódott a fejlesztéshez: eltűntek az átszállási kapcsolatok megjelenítései és bemondásai a járművekről (noha próbálkoztak a hangos utastájékoztatással, ez nem volt túl sikeres az új szoftver miatt, ezért felhagytak vele), a használt betűtípusok nehezen olvashatóak, illetve a megállóhelyi utastájékoztató táblák egy része az áramellátás hiányában hónapokig üzemen kívül volt. Statisztikai adatok2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39 920), munkanapon 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[17] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[18] A megállók közötti átlagos távolság 1,025 km – az autóbusz-hálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[19] 1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[17] A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, a taxizók és a motorosok között oszlott meg.[17] A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[17] Érdekességek
TarifákAz MVK Zrt. díjszabásaAz utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes, a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és a 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szájkosárral szabad utaztatni, kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes). 2024. április 1-jétől a 14 év alatti, miskolci oktatási intézményben tanulók egy vonaljegy árának megfelelő összegért, 430 Ft-ért válthatnak havi tanuló kombinált bérletet. Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Felső-Majláth, Diósgyőr városközpont (csak bérletváltási időszakban van nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[21] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is. Miskolc kártyával 2011. december 31-ig a bérletekre 10% kedvezmény járt,[22] de a Miskolc Holding megszüntette a Miskolc Kártya nyújtotta ilyen kedvezményeket.[23] Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.
(Csak városhatáron belülre) 2023.Január.1-től
(Városhatáron kívülre) Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.
A LÁEV díjszabásaA LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek. [24]
(Csak városhatáron belülre) 2023. január 1-től[nincs a forrásban]
A TIER díjszabásaA városban üzemelő elektromos rollerhálózat bárki által igénybe vehető, csak egy okostelefonra feltölthető alkalmazás szükséges hozzá. A tarifa 250 forint feloldásonként, majd percenként 60 forint, azonban bérletvásárlás esetén nincs feloldási díj. Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.JPG)
f.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
