|
Mezo-Amerika kronológiájaMezo-Amerika kronológiája a kontinentális Közép-Amerika és Mexikó történelmében a Kolumbusz előtti (prekolumbiánus) időszak korszakokra osztása az emberi jelenlét első nyomaitól a spanyol hódítás befejeztéig.  Kronológia
Idővonal ÁttekintésPaleo-indián korszaki. e. 10000-i. e. 3500 A vadászó-gyűjtögető életmód kora. Kezdete az embernek ezen a tájon való megjelenésével tehető egyidőre, a korszak végét a mezőgazdaság, állandó települések, a fazekasság kialakulása jelenti. Archaikus kori. e. 3500-i. e. 1800 Ebben a korszakban már léteztek állandó települések, ahol mezőgazdasággal foglalkoztak és megjelent a szövőszék is. Preklasszikus kor   i. e. 1800-i. sz. 200 Az államok kialakulás ebben a korszakban történt. Ekkor alapították az első városokat, és ehhez a korszakhoz köthető a szertartásokhoz kapcsolódó első lépcsős építmények megépítése is. A korszak végére kialakult a mezoamerikai hitvilág a maga rituáléival és mítoszaival. Már használták a számolási- és írásrendszereket, a naptárat. A későbbi korok művészeti formái és technológiái is ebben a korban alakultak ki. Ebben a korszakban az olmék civilizáció hozott létre olyan helyeket, mint La venta és San Lorenzo Tenochtitlán. Ugyanekkor a korai zapoték, a Monte Alto kultúra Guatemalában és a maja civilizáció is kezdett kialakulni. A legfontosabb korai maja városok Nakbe, El Mirador, San Bartolo, Cival és Takalik Abaj. Klasszikus kor200-900 A kort a helyi, regionális művészetek, a szövés és az építészet gazdasága és finomsága miatt hívjuk klasszikusnak. A korban tovább folytak az építkezéssel, de számos mezőgazdasági újdonság is megjelent, többféle terményt voltak képesek termeszteni. A középületek kőből készültek és be voltak vakolva, gyakran dekoratívan, falfestményekkel díszítették őket. A klasszikus korban Teotihuacán metropolisszá nőtte ki magát. A maja civilizáció virágkora volt ez, olyan városokkal, mint Tikal, Palenque és Copán. A korszak Közép-Amerikában a 7. század körül ért véget Teotihuacán bukásával, de a maják kultúrája még virágzott néhány évszázadig. Posztklasszikus kor900-1697 A posztklasszikus korban több nép és város elbukott, bár néhány folytatta életét, mint Oaxaca, Cholula, a maják a Yucatán-félszigeten Chichén Itzában és Uxmalban. A posztklasszikus kort gyakran kulturális hanyatlásként írják le, bár fejlődés mutatható ki az építkezés, a mérnöki tudás és a fegyverek terén. A kohászat, amit 800 körül fedeztek fel képes volt ékszereket és néhány munkaeszközt elkészíteni azáltal, hogy új ötvözeteket és technikákat találtak fel. Ebben a korban a népesség gyors növekedésnek indult, különösen Közép-Mexikóban, 1200 után. A toltékok egy időre magukhoz ragadták a hatalmat a 11-13. században. Az Azték Birodalom a 15. század elején alakult ki, és úton volt ahhoz, hogy olyan hatalmat gyakoroljon az egész régió felett, amire Teotihuacan óta nem volt példa, amikor megjelentek a spanyolok. A maja újjászületés a Yucatánon és dél-Guatemalában és az aztékok fénykora egy reneszánszt indított el a művészetekben és a tudományban, például megjelent a Puebla-Mexica stílus a fazekasságban, aranyholmik tűntek fel, kódexet illusztráltak. A posztklasszikus kor 1697-ig tartott, amikor az utolsó független államot, Tayasalt is meghódították az európaiak. ForrásokJegyzetekFordításEz a szócikk részben vagy egészben a Mesoamerican chronology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia
