Meszlényi Attila (Budapest, 1954. május 2.–) képzőművész, ökológiai (saját kifejezésével: létrendi) író, gondolkodó, festő, grafikus, animációs filmek rendezője, zenész, zeneszerző. Festői és gondolkodói munkásságát egyaránt a természeti téma, illetve a természethez való viszonyunk problematikája uralja.[1][2][3][4][5]
2006 óta visszavonultan él, nem szívesen állít ki, főként az interneten publikálja műveit. Létrendi témájú „webkönyveit” (Élet-tan, Világélettan, Új illem, Unia) folytatásokban írta, webes felületen tette közzé 2010 és 2014 között.[6]
„Meszlényi Attila leszögezi: »minden munka csak akkor tiszteletre méltó, ha nagyobb értéket teremt, mint amit elpusztít, s a festékkel bekent vászon önmagában még nem értékesebb a lennél vagy a gyapotnál, amiből készült«.”[7]
Életpályája
1972-ben érettségizett a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, alkalmazott grafika szakon. Tanárai, szülei tanácsa és kívánsága ellenére nem tanult tovább: a "mindennapi" élettől nem kívánt eltávolodni, másfelől pedig az önképzést többre tartotta az intézményes oktatásnál. Így a következő néhány évet többféle, jobbára fizikai munkával töltötte; volt egyebek közt pék, forgácsoló segédmunkás, kőszobrász, dekoratőr, vízóra-leolvasó, vízvezetékszerelő. Művészeti tevékenységét szabadidejében folytatta, ekkoriban már a film felé is fordulva.
A sorozat befejezése után szabadfoglalkozású tervező- és könyvgrafikusként kezdett dolgozni. Mintegy kétszáz könyvhöz készített borítótervet, illusztrációkat; számos diafilmet rajzolt, alkalmanként kereskedelmi grafikai megbízásokat is vállalva. 1980-tól lett a Művészeti Alap, illetve utódszervezete, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete[9] tagja.
1983-ban megalakította a Musica Profana[10] régizene-együttest, amelyben barokk furulyán és musette-en játszott 1993-ig.
Muray Róbert és dr. Zoltán Attila ösztönzésére 1987-től főként Közép-Európa, s olykor más kontinensek vadon élő madarait és emlőseit kezdte festeni, a naturalista megoldásokat különféle stiláris elemekkel ötvözve.
1990-ben megalakította s azóta is vezeti a TARON Társaságát (2001-től Gondolkodókör néven).[11]
1998 és 2006 között az országos kiállítások, képzőművészeti biennálék rendszeres résztvevője. Továbbra is főként állatokat, állati és növényi maradványokat fest akvarellben és olajban, valamint „természeti ready made”-eket installál. 1999-től a Magyar Vízfestők Társaságának[12] tagja. 2001-ben Péchy Tamással együtt megalakította az Unikornis képzőművészcsoportot.[13] Tagjai: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, Nagy Judit gobelinművész, Nemes István festő- és grafikusművész, Szemadám György képzőművész, valamint Péchy Tamás természetvédő és Sárosdy Judit művészettörténész.
Az utóbbi években főként fest, valamint művészeti és létrendi témájú könyveket, írásokat publikált.
Erdőszéli tisztás
Rajztáblakép gerinccel
Nyúl
Kritika
Az ilyesfajta természetből induló búvárkodásnak manapság nem nagyon van keletje. Ezek a lélekkarcok, a magány, a kiszolgáltatottság, az állat-voltában is megindító corpus jelkép erejű kifejezői mit is kezdhetnének a globalizálódó világ harsányságával? A szép törhetetlenségét mutatják föl a rajcsúrozó hangosakkal (emberekkel, gépekkel, tankokkal) szemben.
…Meszlényi Attila (kép)írástudó reneszánsz-mívű madártanulmányai egy álruhás polihisztor vallomásai, aki a természet és a mulandóság esztétikumát próbálja megalkotni. Újabb munkái, aprólékos műgonddal készült akvarelljei […], illetve a klasszikus trompe-l’oeil-t avantgárd gesztussal egyesítő műve […] alázatos-dacos figyelmeztetések értékvesztett korunk emberének; pusztuló értékeink csak a Szellem erejével menthetők meg.
![[1]](https://scontent.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/1234459_571830682879203_1168536324_n.jpg?oh=f4340486755f421653cd06701915775e&oe=58D8E73F){kind=link}
