Mandel Sámuel
Mandel Sámuel (Szinérváralja, 1875. június 18. – Budapest, 1943. október 4.) rabbi. ÉleteSzármazása![]() 1875. június 18-án született a Szatmár vármegyei Szinérváralján Mandel Mózes kereskedő és Schönfeld Mária gyermekeként.[3] Tanulmányai és rabbiságaKonzervatív jesivákban tanult,[4] majd Pakson szolgált segédrabbiként. Ercsi (1903–1911)1903-ban, Halas Simon halála után három évvel lett az ercsi izraelita anyakönyvi kerület főrabbija.[5] Ercsi évei alatt fellendítette a helyi zsidó vallásos életet, nőegyletet, ifjúsági egyesületet alapított és jótékony gyűjtéseket szervezett. Miután elkerült a településről, még hosszú évekig visszajárt esketni és gyászbeszédeket tartani.[6] Miután elhagyta a települést, az ercsi rabbi tisztje több mint huszonkét évig üres volt. 1934-ben a pozíciót dr. Grün Albert foglalta el. Apostag (1911–1921)1911-ben a nagy múltú apostagi izraelita hitközség rabbijává választották.[4] Budapest, Aréna úti körzet (1921–1943)1921-től haláláig a budapesti Aréna úti (ma Dózsa György úti) izraelita körzet főrabbija volt. 1943. október 4-én halt meg a Városmajor utcai János Szanatóriumban akut leukémia következtében.[7] 68 éves volt. CsaládjaFelesége Adler Eszter (1884–1961) volt, Adler Sándor paksi főrabbi lánya.[3] Sógora volt Adler Illés népszerű fővárosi rabbi. Öt gyermeke született: Mandel Margit (1904–1985), Mandel (Máté) Miklós, a Bethlen téri körzet főrabbija, (1906–1984), Mandel Sándor (1907–1944), Mandel Jenő (1909–1992) és Mandel Erzsébet (1914–1999). Margit lánya révén Popper Péter (1933–2010) pszichológus nagyapja volt. Művei
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia