Malcolm Bradbury
Sir Malcolm Stanley Bradbury CBE (Sheffield, 1932. szeptember 7. – Norwich, 2000. november 27. vagy 2000. november 28.) angol író és akadémikus.[1] ÉleteBradbury Sheffieldben született, egy vasutas fiaként.[2] 1935-ben családja Londonba költözött, de 1941-ben testvérével és édesanyjával visszatért Sheffieldbe. A család később Nottinghambe költözött, és 1943-ban Bradbury a West Bridgford gimnáziumba járt, ahol 1950-ig maradt. A Leicesteri Egyetemen angol irodalmat tanult, és 1953-ban első osztályú diplomát szerzett. Tanulmányait a londoni Queen Mary College-ban folytatta, ahol 1955-ben szerzett MA diplomát.[3] 1955 és 1958 között Bradbury a Manchesteri Egyetem és az Egyesült Államokban az Indiana Egyetem oktatói posztjai között ingázott. 1958-ban visszatért Angliába egy nagyobb szívműtétre; szívének állapota olyan súlyos volt, hogy várható volt, hogy nem éli túl a középkorúságot. 1959-ben, a kórházban töltött idő alatt fejezte be első regényét: Eating People is Wrong. Bradbury feleségül vette Elizabeth Saltot, és két fiuk született. Első tanári állását a Hull Egyetem felnőttképzési oktatójaként töltötte be. Evelyn Waugh-ról írt tanulmányával 1962-ben kezdte meg kritikai könyvek írásával és szerkesztésével foglalkozó pályafutását. 1961-től 1965-ig a Birminghami Egyetemen tanított. 1962-ben doktorált amerikai tanulmányokból a Manchesteri Egyetemen, majd a Kelet-Angliai Egyetemre költözött (második regénye, a Stepping Westward 1965-ben jelent meg), ahol 1970-ben az amerikai tanulmányok professzora lett, és elindította a kreatív írás MA kurzust, amelyen Ian McEwan és Kazuo Ishiguro is részt vett.[4] Kiadta a Possibilities: Essays on the State of the Novel című, a regény helyzetéről szóló esszéit 1973-ban, The History Man című regényét 1975-ben, a Who Do You Think You Are? című novellagyűjteményt 1976-ban, Rates of Exchange 1983-ban és Cuts: A Very Short Novel 1987-ben. A tudományos élettől 1995-ben vonult vissza. 1991-ben az irodalomért tett szolgálataiért a [[Brit Birodalom Rendjének parancsnoka lett, és a 2000-es újévi kitüntetéseken lovaggá ütötték, szintén az irodalomért tett szolgálataiért.[5] Bradbury 2000. november 27-én halt meg a Norwich-i Colman Kórház Priscilla Bacon Lodge nevű kórházában, feleségétől és két fiuktól, Matthew-tól és Dominictól kísérve. 2000. december 4-én temették el a Norwich melletti Tasburgh-i Szent Mária plébániatemplom temetőjében, ahol Bradburyéknek második házuk volt. Bár nem volt ortodox vallású, tisztelte az anglikán egyház hagyományait és társadalmi-kulturális szerepét, és Philip Larkin Church Going („Templomba járás”) című versének szellemében szívesen látogatta a templomokat. MűveiBradbury termékeny tudományos író és sikeres tanár volt; a modern regény szakértőjeként könyveket publikált Evelyn Waugh-ról, Saul Bellow-ról és E. M. Forsterről, valamint olyan modern klasszikusok kiadásait, mint F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című műve, továbbá számos tanulmányt és kézikönyvet a modern brit és amerikai regényirodalomról. A szélesebb közönség azonban leginkább regényíróként ismeri. Bár gyakran hasonlítják kortársához és barátjához, David Lodge-hoz, aki szintén írt egyetemi regényeket , Bradbury könyvei következetesen sötétebb hangulatúak, és kevésbé játékosak mind stílusban, mind nyelvezetben. 1986-ban írt egy rövid humoros könyvet Why Come to Slaka? címmel, amely az útikönyvek paródiája, és Szlaka, a fiktív kelet-európai ország témáját dolgozza fel, amely az 1983-ban megjelent Rates of Exchange című regényének helyszíne, és amelyet a Booker-díjra jelölték.[6] Bradbury a televízió számára is sokat írt, többek között olyan sorozatok forgatókönyvét, mint a Anything More Would Be Greedy, a The Gravy Train (és annak folytatása, a The Gravy Train Goes East, amely a Bradbury által kitalált Slaka életét vizsgálta), valamint olyan regények adaptációját, mint Tom Sharpe Blott on the Landscape és Porterhouse Blue, Alison Lurie Imaginary Friends, Kingsley Amis The Green Man, és a Morse felügyelő utolsó előtti epizódja, a The Wench is Dead. Utolsó televíziós forgatókönyve a Dalziel and Pascoe 5. sorozatához készült, amelynek producere Andy Rowley volt. A Foreign Bodies („Idegen testek”) című epizódot 2000. július 15-én vetítette a BBC One.[7] Művei gyakran humorosak és ironikusak voltak, általában pikareszk hangnemben gúnyolták az akadémiát, a brit kultúrát és a kommunizmust.[8] Válogatott könyvei
Magyarul
Jegyzetek
További információk
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Malcolm Bradbury című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia