Lolita (regény)
A Lolita (1955) Vladimir Nabokov regénye. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a mű, Békés Pál fordításában, 1987-ben. A történetet Humbert Humbert (álnév, puszta játék a betűkkel, mely később is sokszor visszatér a cselekményben), egy elítélt pedofil beszéli el, aki a börtönben írja meg visszaemlékezéseit. A könyv humora különleges, sok olvasottságot feltételező; cselekménye lassan hömpölygő, ahogy egyik kritikusa írta: „Gyönyörű, merész, elgondolkodtató”. Két film is készült belőle: 1962-ben Stanley Kubrick, illetve 1997-ben Adrian Lyne rendezésében. Cselekmény
A negyvenes éveiben járó, rendkívül jóképű és intelligens férfi főhős (Humbert Humbert) 14 évesen elvesztette szerelmét, és azóta is vonzódik az ebben a korban lévő leányokhoz. Véletlenül találkozik Dolores Haze-zel, és rögtön beleszeret. Hogy a közelébe férkőzzön, feleségül veszi az anyját, Charlotte-ot. Bár állandó jelleggel azon ábrándozik, hogyan iktathatná ki az anyát, és el is tervez egy „tökéletes” gyilkosságot, az asszony végül mégis egy baleset áldozata lesz. A férfi magához veszi a kislányt, és elindulnak egy céltalan, hónapokig tartó, egyik autós szállodától a másikig tartó útra. A lány önszántából, testi fenyegetés nélkül lesz a szeretője, de kapcsolatuk mégsem több a kölcsönös rabságnál. A férfi mind a törvénytől, mind Lolita elvesztésétől retteg. Érdekesség, hogy a lány gondolataiba egész a könyv kétharmadáig nem tekinthetünk bele, akkor is csupán egy elkapott beszélgetés foszlánya, ami megüti Humbert fülét: Lolita egy barátnőjével cseveg olyan dolgokról, amiket sosem említett a mostohaapjának, aki egészen addig a percig jóformán bele sem gondolt, hogy Lolitának „lelke van”. Útjukat egy idegen kíséri, akiről azon kívül, hogy mágnesként vonzza Lolita, semmit nem tudunk. A két férfi között egy rejtett, elsősorban szellemi párbaj indul meg, amelynek egyes pontjain kérdéses, hogy nem csupán a főhős egyre inkább megrendülő idegzetének, féltékenységi paranoiájának játéka-e az egész. A lány végül Humbert minden elővigyázatossága ellenére megszökik, és évekre eltűnik nevelőapja életéből. Amikor újra felbukkan, már maga is gyermeket vár. Ezeken az oldalakon mutatkozik meg mostohaapja tulajdonképpeni szerelme – ha beszélhetünk erről –, ami nem omlik össze „felnőttként” látva Lolitát. A név
A Lolita spanyol keresztnév, a Dolores kicsinyített, becéző változata. A lányt a regényben becézik még ezen kívül a Dolly, Lola, Lo, és L nevekkel. UtóhatásaA regény után terjedt el a koraérett, kirívó vonzerővel bíró serdülőlányok „Lolitaként”, illetve „nimfácskaként” becézése. A regényt musical formában, 1971-ben mutatták be Lolita, My Love címmel; a zenét John Barry szerezte, a szöveget pedig Alan Jay Lerner írta. A regény ma is vitákat generál, mivel a modern társadalom egyre inkább tudatában van a könyvben felmerülő problémáknak. Magyarul
Kapcsolódó szócikkekForrások
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia