hu Malatina

	Malatina (Malatiná)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Alsókubini
Rang	község
Első írásos említés	1313
Polgármester	Zdenko Kubáň
Irányítószám	027 01
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	DK
	Népesség
Teljes népesség	834 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	792 m
Terület	19,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°E
	Malatina weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Malatina témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Malatina (szlovákul Malatiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

Először 1313-ban említi oklevél „Malocharyta” néven. A falu a 14. század elején keletkezett a Liptóból Árvába vezető út mentén, a liptói óvár jobbágyfalujaként. Később a vlach jog alapján telepítették, ez a rész az árvai uradalomhoz tartozott. Magas fekvése miatt sok fagyos évet kellett elszenvednie, lakosságát az éhség tizedelte. 1626-ban 200 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALATINA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Sz. Annához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”^[2]

A 19. század elején vasércet is bányásztak itt, a bánya 1805-ben nyílt meg.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malatina, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vármegye szélén: 706 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 59 2/3 sessio. Vasbányák. Vizimalmok. Sovány föld. F. u. az árvai uradalom, s 1/6 a Kubinyi csal. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A 20. század elején nevét „Mecsefölde”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 754, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 839 lakosából 837 szlovák volt.^[4]

2011-ben 837 lakosából 832 szlovák.

2017	822
2021	834

Nevezetességei

A Mindenszenteknek szentelt római katolikus plébániatemploma 1804-ben épült klasszicista stílusban. Harangját 1670-ben öntötték.
A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor 1811-ben készült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]