hu Fels%C5%91lehota

	Felsőlehota (Horná Lehota)
	; Felsőlehota zászlaja
	; Felsőlehota zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Alsókubini
Rang	község
Első írásos említés	1420
Polgármester	Jozef Mäsiar
Irányítószám	027 41 (pošta Oravský Podzámok)
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	DK
	Népesség
Teljes népesség	557 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	517 m
Terület	15,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 17″, k. h. 19° 24′ 16″49.254722°N 19.404444°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 17″, k. h. 19° 24′ 16″49.254722°N 19.404444°E
	Felsőlehota weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlehota témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Felsőlehota (szlovákul Horná Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése

Alsókubintól 11 km-re északkeletre, az Árva jobb partján fekszik.

Története

1420-ban „Lehota” néven említik először. A falu a 15. század elején keletkezett, az árvai kincstári uradalomhoz tartozott, majd 1587-ben a Thurzóktól Abaffy János kapta adományba. A család két kastélyt is épített itt, egyiküknek már csak romjai láthatók. Lakossága a 18. században megnövekedett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Lehota. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafy Uraság, a’ kinek Kastéllyával jelesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Árva vize mellett, Dlhámon alól, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Felső), tót f., Árva vármegyében, 612 kath., 22 zsidó lak. 42 sessio. Több uri lakházak. F. u. az Abaffy fam.”^[3]

A magyarországi településnevek 20. század eleji rendezése (névmagyarosítás) során a községi törzskönyv-bizottság 1906-ban a „Felsővágás” elnevezést javasolta a község számára, de ez nem vált hivatalossá. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 538 lakosából 537 szlovák volt.

2011-ben 552 lakosából 547 szlovák.

Nevezetességei

Barokk Szentháromság temploma a 17. században épült, a 18. században barokk stílusban alakították át, festett famennyezete van.
A reneszánsz Abaffy-kastély 16. századi, a 18. században klasszicista stílusban építették át. Az Abaffy családnak síremléke áll itt.
A falu másik kastélya a 18. században épült.
Kápolnája 1688 és 1691 között épült.

Neves személyek

Itt született 1732-ben és hunyt el 1817. március 15-én nagy abafalvi és felső lehotai Abaffy Ferenc nagybirtokos, politikus, Árva vármegye alispánja, a Martinovits-társaság tagja.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Felsőlehota