Magyarországi rendi országgyűlések listája

A magyarországi rendi országgyűlések listája tartalmazza azon rendi országgyűlések felsorolását, amelyek az államalapítás és 1847 között zajlottak. E tekintetben az utolsó rendi gyűlés az 1847–48-as pozsonyi országgyűlés volt, melyet rögtön az első népképviseleti országgyűlés követett 1848–49-ben.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]

11. század

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1057	Székesfehérvár	Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2]
1060	Székesfehérvár	I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása
1061	Székesfehérvár	I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése
1064	Székesfehérvár	Az ország katonai szervezetének megalakítása
1074	Székesfehérvár	Géza herceg királlyá választása

12. század

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1131	Arad	A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása
1174	Székesfehérvár	III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1222	Székesfehérvár	II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum”
1231	Székesfehérvár	Az Aranybulla megerősítése
1245	Székesfehérvár	V. István koronázó-országgyűlése
1267	Székesfehérvár	Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
1272	Székesfehérvár	IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május	Rákos	IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277	Székesfehérvár	A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
1289	Székesfehérvár	IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291	Székesfehérvár	A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299	Székesfehérvár	Végzései ismeretlenek

14. század

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1305	Székesfehérvár	Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
1307. október 10-től	Rákos	Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
1308. november 27-től	Buda	Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310	Székesfehérvár	Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320	Székesfehérvár	Határozatai ismeretlenek
1342	Székesfehérvár	I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351	Buda	Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382	Székesfehérvár	Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384	Buda	Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385	Pest	Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385	Székesfehérvár	A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386	Székesfehérvár	A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387	Székesfehérvár	Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397	Temesvár	A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1435	Pozsony	Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége – 1439. január 1.	Székesfehérvár	Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1439. május 23. – május 29.	Buda	Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
1440	Székesfehérvár	I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445	Székesfehérvár	Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445	Pest	Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január	Szeged	Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
1463 március	Tolna	boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
1464	Székesfehérvár	I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467	Buda	I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1471. szeptember 1. – szeptember 19.	Buda	a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
1492	Buda	A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század

Az Országgyűlés	Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
	1505. október	Rákos	Rákosi végzés
	1506	Székesfehérvár	Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
	1510. június–július	Tata	A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása
	1510	Székesfehérvár	végzései ismeretlenek
	1526 április	Rákos	Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8]
1526. évi székesfehérvári országgyűlés	1526. november 10-12.	Székesfehérvár	Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése
	1527	Székesfehérvár	Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
	1540. szeptember	Rákos	János Zsigmond királlyá választása
	1542. november	Pozsony
	1543. szeptember	Pozsony
	1546. február	Pozsony
	1547. december	Pozsony
	1548. október	Pozsony
	1550. január	Pozsony
1552-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1552. február 22. – március 26.	Pozsony
	1553 tavasza	Sopron
	1563. szeptember	Pozsony
	1567. június	Pozsony
	1572. szeptember	Pozsony
1581–82-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1581. november 11. - 1582. február 19.[9]	Pozsony
1597-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1597. február 2. – május 6.[9]	Pozsony
1598-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1598. január 25. – március	Pozsony[10]
1599-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1599. január 25. – április 23.[9]	Pozsony
1600-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1600. február 2. – április 5.	Pozsony

16. század (Erdély)

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1542. december 20.	Torda	János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
1557. június 1.	Torda	állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13.	Torda	a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század

Az Országgyűlés	Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1601-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1601. január 25. – április 15.[9]	Pozsony
1602-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1602. február 22. – április 20.[9]	Pozsony
1603-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1603. február 24. – április 15.[9]	Pozsony
1604-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1604. február 3. – május 1.[9]	Pozsony
1608-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1608. szeptember 29. – december 6.[9]	Pozsony	II. Mátyás magyar király megkoronázása az alsó- és felsőtábla szétválasztása, a kétkamarás országgyűlés létrejötte[11]
1609–10-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1609. november 1. – 1610. január 23.	Pozsony
1613-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1613. február 21. – április 25.[9]	Pozsony
1618-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1618. március 4. – 1618. július 4.	Pozsony	II. Ferdinánd magyar király megkoronázása (ur.: 1619-től)[12]
1619-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1619. május 26. – augusztus 10-e körül[12]	Pozsony
1620-as besztercebányai országgyűlés(wd)	1620. május 31.[13] – augusztus 27.[14]	Besztercebánya	A magyar nemesek Besztercebányán megválasztják királlyá Bethlen Gábort. A címet ő is elfogadja, de – Bocskai Istvánhoz hasonlóan – ő sem koronáztatja meg magát a Szent Koronával, mert diplomáciai és hadi sikerei ellenére ingatagnak tartotta a helyzetét.[15] Ettől fogva leveleiben erdélyi fejedelem mellett „electus Hungariae etc. rex”-ként is címezte magát.
1622-es soproni országgyűlés(wd)	1622. április 3. – augusztus 18.	Sopron	a haditanács ügyei német katonaság állomásoztatása magyar végvárakban
1625-ös soproni országgyűlés(wd)	1625. szeptember 8. – december 20.[9]	Sopron	II. Ferdinánd magyar király fiának, a későbbi III. Ferdinándnak a megkoronázása
1630-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1630. február 2. – május 24.[9]	Pozsony[16]
1634–35-ös soproni országgyűlés(wd)	1634. november 30. – 1635. február 15.[9]	Sopron
1637–38-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1637. szeptember 21. – 1638. március 26.[9]	Pozsony	protestáns vallásúak panaszai[17] adóhátralékok[17]
1642-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1642. november 11. – december 3.[16]	Pozsony[18]	a király nem jött el, "meghiúsult országgyűlés"
1646–47-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1646. május 1. – 1647. július 17.[9]	Pozsony	a linzi béke megerősítésére[19]
1649-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1649. január 25. – június 3.[9]	Pozsony	nádorválasztás: egyedüli jelöltként Pálffy Pál[19] adószedés (félharmincad) folytatása[19]
1655-ös pozsonyi országgyűlés(wd)	1655. január 24. – július 3.[9]	Pozsony	III. Ferdinánd magyar király fiát, I. Lipótot megkoronázzák nádorválasztás, nagy többséggel: Wesselényi Ferenc
1659-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1659. július 21. – december 4.[9]	Pozsony
1662-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1662. május 1. – szeptember 19.[9]	Pozsony	hadisegély tárgyában az 1662-iki törvények nem léptek életbe[20]
1681-es soproni országgyűlés	1681. április 28 – december 30.[9]	Sopron	a rendi alkotmány helyreállítása Esterházy Pál nádorrá választása a protestánsok korlátozott vallásgyakorlásának engedélyezése
1683-as kassai országgyűlés(wd)	1683. január 11. –	Kassa	kuruc országgyűlés, ld. Thököly Imre
1687-es országgyűlés	1687. október 18. – 1688. január 25.	Pozsony	a Habsburg-ház fiúági trónöröklési joga az Aranybulla ellenállási záradékáról való lemondás

18. század

Az Országgyűlés	Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
szécsényi országgyűlés	1705. szeptember 12. – október 3.	Szécsény	kuruc országgyűlés, II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux) választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett
huszti országgyűlés	1706. március 8. – március 20.	Huszt	az erdélyi országgyűlés Husztra menekült képviselői kimondták a Habsburg-háztól független Erdély csatlakozását a magyarországi konföderációhoz
1707-es marosvásárhelyi országgyűlés	1707. március 28. – április 9.	Marosvásárhely	II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása.
ónodi országgyűlés	1707. május 31. – június 22.	Ónod (Köröm)	kuruc országgyűlés, a Habsburg-ház trónfosztása
sárospataki országgyűlés	1708. november 28-tól	Sárospatak	kuruc országgyűlés, a fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása
1708–15-ös pozsonyi országgyűlés(wd)	1708. március 3. – 1715. június 10.[21][m 1]	Pozsony	koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása állandó hadsereg felállítása.
1722–23-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1722. június 20. – 1723. június 19.[21]	Pozsony	Pragmatica Sanctio (1722)
1728–29-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1728. május 17. – 1729. november 20.[21]	Pozsony
1741-es pozsonyi országgyűlés	1741. május 14. – október 20.[21]	Pozsony	Lotharingiai Ferenc társuralkodóvá választása[21] „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)
1751-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1751. április 18. – augusztus 27.[21]	Pozsony	négy város szabad királyi várossá nyilvánítása[21][m 2]
1764–65-ös pozsonyi országgyűlés	1764. június 17 – 1765. március 21.[21]	Pozsony	a hadiadó emelése az úrbéri rendelet szükségességéről való tárgyalás
1790–91-es országgyűlés	1790. június 6. – 1791. március 13.[21]	Buda, majd Pozsony
1792-es budai országgyűlés(wd)	1792. május 24. – június 27.[22]	Buda	I. Ferenc elfogadása magyar királynak
1796-os pozsonyi országgyűlés(wd)	1796. november 6. – december 11.[21]	Pozsony

18. század (Erdély)

Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1707. március 28.	Marosvásárhely	II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása.

19. század

Az Országgyűlés	Ideje	Helyszíne	Témái, határozatai, eseményei
1802-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1802. május 2. – október 31.[23]	Pozsony	a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és a só árának emelése az esztergomi káptalannak Esztergomba való visszahelyezése a visszaállított apátságok (Pannonhalma, Jászó, Lelesz, Csorna) mellett működő hiteleshelyek visszaállítása
1805–ös pozsonyi országgyűlés(wd)	1805. október 13. – 1805. november 7.[24]	Pozsony	nemesi felkelés meghirdetése az országgyűlési feliratok kéthasábosan – a latin mellett magyarul – készüljenek, illetve a törvényhatóságok (vármegyék és városok) a Helytartótanáccsal magyarul is levelezhetnek, illetve törvényszékeiken a perek magyarul is folyhatnak
1807-es budai országgyűlés(wd)	1807. április 5. – 1807. december 15.[25]	Buda	a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és anyagi segély felajánlása megerősíti Mária Terézia oklevelét Fiume városának Magyarországba való bekebelezéséről, Fiume követet küldhet az országgyűlés alsótáblájára, a város kormányzója pedig a felsőtáblának lett tagja
1808-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[26]	Pozsony	nemesi felkelés meghirdetése Mária Ludovika (I. Ferenc felesége) megkoronázása a Ludoviceum alapítása a Nemzeti Múzeum felállítása (József nádor előterjesztésére)
1811–12-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[27]	Pozsony	a háborús szükségletek miatt természetbeni segély felajánlása
1825–27-es pozsonyi országgyűlés	1825. szeptember 11. – 1827.[26]	Pozsony	Széchenyi István fellépése, adománya a Magyar Tudományos Akadémia elődjének megalapítására döntés a Ludoviceum felépítéséről reformbizottságok kiküldése
1830-as pozsonyi országgyűlés	1830. november 8. – 1830.[28]	Pozsony	magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás
1832–36-os pozsonyi országgyűlés	1832. december 16. – 1836.[28]	Pozsony	határozat híd építéséről Pest és Buda között törvénybe foglalták Partium egyesítését Magyarországgal nemesi adakozás a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház javára
1839–40-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1839. június 2.(5.)–1840. május 13.[29]	Pozsony	az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása
1843–44-es pozsonyi országgyűlés(wd)	1843. május 14. – 1844. november 13.[30]	Pozsony	a magyar államnyelv lesz
1847–48-as pozsonyi országgyűlés(wd)	1847. november 12 – 1848. április 11.	Pozsony	áprilisi törvények

19. század (Erdély)

Bővebben: Erdélyi országgyűlések listája

Kapcsolódó szócikkek

• Országgyűlés
• Rendi országgyűlés
• Erdélyi országgyűlések listája
• Országgyűlések Marosvásárhelyen

Jegyzetek

1. Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
2. Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
3. [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
4. Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
5. Lásd Solymosi (1981: 258).
6. E. Kovács Péter 132. o.
7. E. Kovács Péter 134. o.
8. Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
9. Thewrewk József: Magyarok Születésnapjai. 3. Pest: (kiadó nélkül). 1861. 56–57. o.  
10. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MonHunHist_3_Comitialia_A_Mo_09_1598-1601/?pg=4&layout=s
11. 1. , 1608. évi  évi (k. u.) I. törvénycikk  (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2024. május 26.)
12. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898) (Hozzáférés: 2024. május 25.)
13. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
14. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
15. Köpeczi Béla (1981). „Bethlen Gábor és állama”. Századok, 667. o. 
16. Szilágyi Sándor: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.
17. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
18. Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka
19. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
20. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. www.arcanum.com (1898)
21. Szijártó, i. m. 144. o.
22. Szijártó, i. m. 143-144. o.
23. Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
24. Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
25. Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
26. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
27. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
28. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
29. Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1839. 1. o.  
30. Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1844. 1. o.  

Megjegyzések

1. 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.
2. Komárom, Újvidék és Zombor, majd külön: Győr

Források

• Juhász József: Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
• Szijártó M. István. A diéta. Balaton Akadémiai Kiadó (2010). Hozzáférés ideje: 2011. június 30. 
• ↑ E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990). ISBN 963-7835-49-0 
• Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
• 1000 év törvényei

További információ

• http://www.freeweb.hu/sorgloomer/tori/orszag.doc^[halott link]
• Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés; szerk. Dominkovits Péter, Katona Csaba, Pálffy Géza; MNL GYMSM Soproni Levéltár–BTK TTI, Sopron–Bp., 2020 (Annales Archivi Soproniensis)
• Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen; BFL–Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2020 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
• Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között; Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2021