Márk Tivadar

Márk Tivadar
Született	Márk Tivadar Lajos 1908. május 11. Budapest VIII. kerülete
Elhunyt	2003. szeptember 27. (95 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ipari formatervező jelmeztervező neveléstudós
Iskolái	budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Kossuth-díj (1952) Magyarország Érdemes Művésze díj (1969) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-2-25)
A Wikimédia Commons tartalmaz Márk Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Márk Tivadar (Budapest, Józsefváros, 1908. május 11.[2] – Budapest, 2003. szeptember 27.) magyar iparművész, Kossuth-díjas jelmeztervező, a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt opera-szakon, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja.

Életpályája

Márk Lajos államvasúti hivatalnok és Ludvig Márta Emília fia. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat az Iparművészeti Iskola textiltervező tanszakán és a budapesti egyetem művészettörténet szakán folytatott. 1934-ben bekerült az Operaházhoz jelmeztervezőnek, egész aktív életét itt töltötte, tevékenysége teljesen összeforrt a színházi együttes munkájával. Jelmezeit ismerve más fővárosi színházak, köztük az Operettszínház, vidéki színházak, nagy szabadtéri színpadok, külföldi színházak is igényt tartottak tevékenységére.

A Szegedi Szabadtéri Játékoknak évtizedekig hűséges jelmeztervezője volt, a nagy szabadtéri színpadra való tervezés új kihívásokat jelentett, Márk Tivadar ennek is megfelelt. Nagyobb tömeget lehetett és kellett öltöztetni, még nagyobb szerepet kapott a látvány, a szabad ég alatt a légmozgás is befolyásolta a ruhák suhogását. Tehetsége mellett páratlan szorgalma is segítette abban, hogy a megrendeléseknek eleget tudott tenni.

A balettjelmezek tervezését tartotta a legnehezebbnek, hiszen nem lehetett eltakarni a táncoló testet, ezért minél kevesebb ruhával kellett kifejezni a karaktert. Ebben a műnemben a jelmez nem gátolhatja a táncos mozgását, az ugrások ívét, a karok hajladozását, éppen ellenkezőleg, ki kell, hogy emelje azokat. A színpadi jelmezeken és díszleteken kívül filmjelmezeket is készített, sőt könyvek illusztrálásával[3][4] is foglalkozott.

A filmjelmez megint egy új kihívás volt számára, hiszen a filmeken naturalistának kell lenni, semmit nem lehet elnagyolni, mert a kamera bármit közel hoz, megmutat, a jelmezeken ott minden gombnak a helyén kell lennie. E követelménynek igyekezett megfelelni legjobb tudása szerint, számos rendező, köztük Kalmár László, Nádasdy Kálmán, Keleti Márton, Bán Frigyes, Marton Endre, Hintsch György, Szinetár Miklós szívesen hívta meg filmjeihez jelmeztervezőnek. Mintegy húsz film jelmeztervezője volt főleg az 1950-es és az 1960-as években.

1992-ben szervezte meg Turnai Tímea színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Szcenikai tárának vezetője Márk Tivadar első önálló kiállítását a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállításhoz nyomtatott katalógust adtak ki.[5]

Magánélete

Az Operaház volt az ő második otthona, nem nősült meg, testvérével, Márk Edittel, aki szintén az Operaház jelmez-részlegénél dolgozott, élt közös háztartásban.

Sírja a Farkasréti temetőben (25-2-25). Alkotó: Jurányi Zoltán, 2007.

Megvalósított színpadi jelmezterveiből[6]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 400.[7]

Liliomfi (főiskolai diplomamunka) Hovanscsina Bohémélet Bánk bán Manon Lescaut A trubadúr Hoffmann meséi A Rajna kincse Petruska Igor herceg János vitéz Turandot Pillangókisasszony

Vérnász Don Carlos Spartacus Pomádé király Don Juan Aida Don Pasquale Bahcsiszeráji szökőkút Térzene Sylvia A csodálatos mandarin Coppélia

Fővárosi Operettszínház

• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”. Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik a második világháború utáni években. Színhely: Venezuela, Caracas. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfia: Roboz Ágnes.

Márk Tivadar domborműves emléktáblája. Budapest I. kerület, Fő utca 25/a.

Jelmeztervei filmekhez

1942, Fráter Lóránd, r.: Kalmár László; 1949, Ludas Matyi, r.: Nádasdy Kálmán és Ranódy László;[8] 1951, Déryné, r.: Kalmár László; 1951 Föltámadott a tenger, r.: Nádasdy Kálmán; 1954, Fel a fejjel, r.: Keleti Márton; 1954, Hintónjáró szerelem, r.: Ranódy László; 1956, Gábor diák, r.: Kalmár László; 1957, A csodacsatár, r.: Keleti Márton; 1958, Gerolsteini kaland, r.: Farkas Zoltán; 1957, Don Juan utolsó kalandja, r.: Keleti Márton;

1959, Szegény gazdagok, r.: Bán Frigyes; 1961, Napfény a jégen, r.: Bán Frigyes; 1961, Katonazene, r.: Marton Endre, Hintsch György; 1964, Pacsirta, r.: Ranódy László; 1965, Háry János, r.: Szinetár Miklós; 1964, Rab Ráby r.: Hintsch György; 1967, Nem várok holnapig, r.: Kormos Gyula; 1970, Szerelmi álmok I-II., r.: Keleti Márton; 1973, Csínom Palkó, r.: Keleti Márton, Mészáros Gyula; 1980, Színes tintákról álmodom, r.: Ranódy László.

Díjak, elismerések (válogatás)

• Kossuth-díj (1952)
• Érdemes művész (1969)
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1989)
• Rákosmente díszpolgára (2000)[9]
• A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)[10]

Jegyzetek

1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
2. Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1209/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
3. Régi muzsika kertje / ... összevál. Szabolcsi Bence ; Márk Tivadar rajzaival. Budapest : Magyar Kórus, [1947]. 126 p.
4. Gyermekjátékdalok : nyomtatott kotta / közread. Kerényi György ; [...ill. Márk Tivadar]. 2. kiad. Budapest : Ed. Musica, 1968. 131 p.
5. Márk Tivadar (tervezőművész) életműkiállítása. Katalógus. Kiáll. rend., [bev.] Turnai Tímea. Kiad. az Országos Színháztörténeti Múzeum és Int. Budapest, 1992. 27 p.
6. Listák Tóth Ágnes Veronika szakcikke nyomán, i.m.
7. 2011. július 21.-i lekérdezés.
8. Lúdas Matyi a PORT.hu-n (magyarul)
9. Rákosmente díszpolgárai. [2014. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 19.)
10. Az Operaház mesterművészei. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 12.)

Források

• Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Márk Tivadar szócikkét lásd 247.
• Tóth Ágnes Veronika: Mestersége: jelmeztervező, Márk Tivadar élete, munkássága, Filmkultúra, 2004
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
• kemenyegon.hu

További információk

• Márk Tivadar életműkiállítás; kiállításrend. Turnai Timea, szerk. Ferenczy Béla, Ferenczy Béláné; OSZMI, Bp., 1992
• Márk Tivadar; vál., összeáll. Turnai Tímea, szerk. Szűcs Katalin Ágnes; OSZMI, Bp., 2014 (Szcenika)