A Ludas MatyiFazekas Mihályazonos című elbeszélő költeményéből 1949-ben forgatott, 1950-ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film (Radványi Géza1941-es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé.[1]
Cselekmény
Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja őket, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele. Matyi a megaláztatást nem hagyja annyiban: a büntetése után rögvest megfogadja a nyilvánosság előtt, hogy „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!” Ígéretének kalandos teljesítésében, az egész úri világ móresre tanításában segítői is akadnak.
A film kísérleti Gevacolor nyersanyagra készült, amely hamar elvesztette a színét. (Hasonló anyagú celluloidra vették 1951-ben Keleti MártonKülönös házasság és Civil a pályán, valamint Fábri ZoltánVihar c. filmjét.) A kifakult kópia már csak 3%-ban tartalmazott színeket, hangcsíkja is erősen sérült volt.
A film felújításával először a Pannónia Filmstúdióban próbálkoztak, de sem a színeket, sem az eredeti hangot nem tudták visszaállítani. A hang reprodukálásához a szereplőkkel újraszinkronizálták a filmet; mivel Soós Imre akkor már nem élt, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. Ezt a változatot 1961. július 20-án kilenc budapesti mozi tűzte műsorára, és ez jelent meg később a MOKÉP által kiadott műsoros VHS-kazettán.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította a film eredeti változatát. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit. A felújítás 18 millió forintba került. A digitálisan felújított változatot, melynek premierje 2004. december 25-én volt az m1-en, 2006. december 4-én DVD-n is kiadták.
A filmet több helyszínen forgatták, ötven szereplővel és ezerkétszáz falusi statisztával. A főhelyszín Dabas volt, ahol a történeti hűség kedvéért leszerelték a villanypóznákat, a cseréptetős házakat zsúpszalmával fedték. Döbrögiék kastélya a Halász Móricz-kúria, de látható a helyi református templom és a Nemesi Kaszinó is (a mai Kossuth Művelődési Központ); utóbbinak az udvarán húzták Matyit deresre. A külső felvételek Alsó- és Felsődabason, valamint Sáriban készültek. A vásárt Dömsödön vették fel, Döbrögi első megveretésére pedig Gödöllőn került sor, ahol Matyi egy óriásplatánhoz kötözte az uraságot.
↑a korabeli filmelőzetesekben és ismertetésekben néhol: Döbröghy
Források
Féjja Sándor: A Lúdas Matyic. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum –MOKÉP, Bp., 1979)
Ludas Matyi. MaNDA. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.), 2001/1 (a film forgatókönyvének részletes elemzése)
