|
Lolka és Bolka
A Lolka és Bolka (eredeti cím: Bolek i Lolek) lengyel televíziós rajzfilmsorozat, amelyet először 1963 és 1986 között adtak le. Władysław Nehrebecki saját fiairól, Janról és Romanról mintázta őket.[1] A sorozat a két testvérről és kalandjairól szól, melyek legnagyobb részt a szabadban játszódnak. Lengyelországban a TVP-n sugározták. A két szereplő neve a lengyel Bolesław és Karol nevek becenevéből ered. Angol nyelven a sorozatot Jym & Jam illetve Bennie and Lennie címen sugározták.[2] A magyar cím valószínűleg fordítási hibából ered, ugyanis a Lolka és Bolka a szereplők neveinek (Bolek és Lolek) nem alanyesete, hanem birtokos esete. Néhány epizód a Nickelodeon gyerekcsatorna Pinwheel című műsorán belül volt látható. 1973-ban a készítők eleget tettek a női nézők kérésének, és létrehozták Tola karakterét. Első megjelenése a Tola érkezése című epizódban volt, összesen harminc részben szerepelt. A 150 epizód legtöbbje párbeszéd nélküli. Kivételek a filmek, illetve a sorozat 1980 utáni részei. A Lengyel Népköztársaság idején Lolka és Bolka figuráját számos formában gyártották. Akciófigurák, játékok, filmek, képeslapok stb, melyek napjainkban a Dobranocek múzeumban láthatóak.[3][4] Készültek még számítógépes játékok, kifestő könyvek, képes könyvek is. A lengyel rajzfilmek között a Lolka és Bolka minden idők legsikeresebbjének számít. A sorozat számos országban népszerű volt,[1] és azon rajzfilmek egyike, melyeket Irán is engedett műsorra tűzni az 1979-es forradalom után.[1] A sorozat a szocialista nevelés eszközeként készült, mint a Kisvakond is, és a készítők munkáját mindig cenzorok figyelték.[1] FilmográfiaRajzfilmsorozatok
Rajzfilmek
Jegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Lolka és Bolka témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Index:
pl ar de en es fr it arz nl ja pt ceb sv uk vi war zh ru af ast az bg zh-min-nan bn be ca cs cy da et el eo eu fa gl ko hi hr id he ka la lv lt hu mk ms min no nn ce uz kk ro simple sk sl sr sh fi ta tt th tg azb tr ur zh-yue hy my ace als am an hyw ban bjn map-bms ba be-tarask bcl bpy bar bs br cv nv eml hif fo fy ga gd gu hak ha hsb io ig ilo ia ie os is jv kn ht ku ckb ky mrj lb lij li lmo mai mg ml zh-classical mr xmf mzn cdo mn nap new ne frr oc mhr or as pa pnb ps pms nds crh qu sa sah sco sq scn si sd szl su sw tl shn te bug vec vo wa wuu yi yo diq bat-smg zu lad kbd ang smn ab roa-rup frp arc gn av ay bh bi bo bxr cbk-zam co za dag ary se pdc dv dsb myv ext fur gv gag inh ki glk gan guw xal haw rw kbp pam csb kw km kv koi kg gom ks gcr lo lbe ltg lez nia ln jbo lg mt mi tw mwl mdf mnw nqo fj nah na nds-nl nrm nov om pi pag pap pfl pcd krc kaa ksh rm rue sm sat sc trv stq nso sn cu so srn kab roa-tara tet tpi to chr tum tk tyv udm ug vep fiu-vro vls wo xh zea ty ak bm ch ny ee ff got iu ik kl mad cr pih ami pwn pnt dz rmy rn sg st tn ss ti din chy ts kcg ve
Portal di Ensiklopedia Dunia
