Lagoa dos Patos
A Lagoa dos Patos (Kacsák tava), egyes magyar forrásokban Patos-lagúna egy lagúna Brazíliában, Rio Grande do Sul államban. Az ország legnagyobb szárazföldi vízfelülete, és Dél-Amerika legnagyobb lagúnája.[1] Az óceántól egy néhány kilométer széles homokturzás választja el. Kialakulása, elnevezéseA Lagoa dos Patos egy ősi mélyedésben helyezkedik el, amelynek nagy energiájú szelek és áramlatok építettek gátakat.[2] A lagúnát az óceántól elválasztó földsáv szárazföldi és tengeri üledékekből alakult ki, jóval a kontinens kialakulása után.[3] Nevére több magyarázat van. A legvalószínűbb, hogy az európai felfedezők az egykoron itt lakó őslakosok (araxás) után keresztelték el a helyet, akiket ők patosnak (kacsák) neveztek. Más vélemények szerint az itt tanyázó kacsákról nevezték el, melyeket valószínűleg egy európai hajóról eresztettek szélnek, majd itt meghonosodtak.[4] Bár földrajzilag lagúnának számít, tónak nevezik (Lagoa, és nem Laguna).[1] ElhelyezkedéseRio Grande do Sul keleti részén található, az Atlanti-óceántól egy homokturzás választja el, mely északon 32 kilométer széles, de dél felé haladva fokozatosan keskenyedik. Északon a Rio Jacuí ömlik bele (melynek kiszélesedését Guaíba-tónak vagy Guaíba-folyónak is nevezik), délen pedig egy széles csatorna köti össze az óceánnal (Praia do Cassinonál), így lehetséges a hajózás Porto Alegre és az óceán között.[5] A lagúna partján található községek, északról az óra járásával megegyező irányban: Viamão, Capivari do Sul, Palmares do Sul, Mostardas, Tavares, São José do Norte, Rio Grande, Pelotas, Turuçu, São Lourenço do Sul, Camaquã, Arambaré, Tapes, Barra do Ribeiro. JellemzőiÉszakkelet-délnyugat irányban megnyúlt; hossza 290, szélessége legtöbb 64 km, felülete 10 100 km2.[5] Vize édes, az óceáni kiömlés közelében brakkos. Az árapály átlagos szintkülönbsége 0,5 méter. Medencéje több endemikus faj hona, csak itt él például a Genidens planifrons.[2] Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia