Lőw Immánuel [Ábrahám Hajím] (héberül:אברהם חיים לעף;[5]Szeged, 1854. január 20. – Budapest, 1944. július 19.) magyarországi zsidó hittudós, 1878-tól haláláig, 66 éven keresztül szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író. Nevezetes mondása: „A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése”[6]
Életpályája
Apja Lőw Lipót rabbi, bátyja Lőw Vilmos amerikai ügyvéd, műfordító. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában a piaristáknál végezte. Egyetemi és teológiai tanulmányait Berlinben végezte, és ott is avatták rabbivá. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség.
1919-ben Zadravecz István mellett szót emelt a Kun Béla vezette kommunista forradalom ellen, mert tudta, hogy az abban való zsidó részvétel megpecsételheti a magyarországi zsidóság megítélését. 1920-21-ben börtönbe zárták, mivel Horthy-ellenes véleményének adott hangot. 1927-től 1939-ig a zsidóság felsőházi képviselője volt.
90 éves kora ellenére, 1944 júniusában a szegedi gettóba vitték, ahonnan deportálták volna. Úton Auschwitz felé Budapesten elengedték, és egy fővárosi kórházban halt meg.[7] Zadravecz István püspök személyesen járt el a belügyminiszternél szabadon bocsátása érdekében. Stern Samu, a Pesti Izraelita Hitközség korábbi elnöke többek között ezt a kiállást később külön megköszönte Mindszenty József bíborosnak.
Fő műve a többkötetes Die Flora der Juden (A zsidók növényvilága). Ezt a munkát tíz éven át írta, miközben természetesen sok egyébbel is foglalkozott. Megírásához a Talmud és a Biblia ismeretén kívül alapos régészeti, botanikai és filológiai kutatómunkára volt szükség.[8]
Emlékezete
Egykori lakóházát ma emléktábla jelzi. 2004 januárjában, születésének 150. évfordulója alkalmából szobrát felavatták a Dóm téri Nemzeti Pantheonban. Tudós munkássága és a szegedi Új zsinagóga stílusának kialakításában betöltött szerepe méltóvá tették arra, hogy elfoglalja helyét azok közt, akik sokat tettek Magyarország kulturális felemelkedéséért. Lőw Immanuel tudományos munkássága a magyar kultúra gyöngyszeme.
Művei
Folyóiratcikkek
Külföldi és belföldi, magyar, német és franczia nyelven megjelent számos értekezést és apróbb tudományos cikket írt a következő folyóiratokba: Zeitschrift der deutschen morgenländischen Gesellschaft (Leipzig, 1878-83.), Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft (Berlin, 1878. könyvism.), Frankl-Graetz, Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums (Krotoschin, 1882., 1884.); Oesterreichisches Centralblatt für den Orient (Wien, 1884. könyvism.); M. Zsidó Szemle (1884-88. kisebb tanügyi és felekezeti dolgozatok és műfordítások), Revue des études juives (1893. Mélanges de lexicographie de talmudique, 1893. Glosses romanies dans des écrits rabbiniques); a szegedi zsidó népiskola Értesítőjében (1897. Az ifjusághoz); több prédikációja van a Singer, Magyar hitszónokok c. munkájában és a Magyar Zsinagóga című folyóiratban; az Egyenlőségben, (1889. Hochmuth Ábrahám). Kiadta a szegedi zsidó népiskola Értesítőit 1880 óta; Schwab Löw, Émlékeztetés a vallásban nyert oktatásra. Szeged, 1884. (3. kiadás; Uo. 1887. és 1896. 6. kiadás); Löw Lipót, Bibliai történetek zsidó tanulók számára. Uo. 1895. (9. kiadás); Cassel Dávid, A zsidók története. Uo. 1892. és 1900. (4. kiad.); Löw, Leopold, Gesammelte Schriften. Uo. 1889-96. Négy kötet; Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum von Samuel Krauss mit Bemerkungen von Immanuel Löw. Berlin, 1899. II. rész.
Részt vett Bar Bahlul syrus glossáinak Duval-féle kiadásában és a Gesenius-féle héber szótár 10. és 11. kiadásában. Adalékai vannak a Brockelmann, Lexikon syriacum 1895. c. munkában.
Önállóan megjelent művei
1. «És est idején világosság támad». Ünnepi beszéd. Szeged, 1874
2. Deák Ferencz. Gyászbeszéd. Szeged, 1876
3. Lőw Lipót végtisztessége. Bucsúszavak. Szeged, 1876
4. Beköszöntő. Szeged, 1879
5. A temesvári belvárosi zsinagóga ünnepélye 1879. ápri. 24. Szeged, 1879 (ünnepi beszéd és ima)
6. Felszentelő beszéd ... a szombathelyi zsinagóga fölavatása alkalmával 1880. aug. 30. Szombathely, 1880
7. Aramäische Pflanzennamen. Leipzig, 1881
8. Arany János. Emlékbeszéd. Szeged, 1882
9. Bolgár Mihály. Emlékbeszéd. Szeged, 1882
10. A csók. Szeged, 1882
11. Melo Chofnájim. Szeged, 1882 (A tanító-testülettel együtt, Héberül. 2-4. kiadás magyar fordítással. Szeged, 1884 és 1900)
12. Német olvasókönyv zsidó népiskolák számára. Szeged, 1883–1884. Három rész (a tanítótestülettel együtt)
13. Hét beszéd. Szeged, 1883
14. Imádságok zsidók számára. Szeged, 1883 és 1894
15. Meleagros aus Gadara und die Flora Aramaea. Szeged, 1883
16. Az énekek éneke. Magyarra ford. Szeged, 1885
17. A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig. Szeged, 1885 (Kulinyi Zsigmonddal együtt)
18. Száz év. Prédikáczió 1885. ápr. 12. Szeged, 1885
19. Montefiore Mózes. Gyászbeszéd. Szeged, 1885
20. A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig. Szeged, 1887 (Klein Salamonnal)
21. A hűséges szeretet. Prédikáczió. Szeged, 1888
22. Rudolf trónörökös. Gyászbeszéd. Szeged, 1889
23. Nehemiás városa. Szeged, 1889
24. Kohen Johanna. Halotti beszéd. Szeged, 1889
25. Szinek és jelvények. Zászlószentelő. Szabadka, 1889
Studien zur jüdischen Folklore; szerk. Alexander Schiber; Olms, Hildesheim–New York, 1975 (Collectanea)
Zsidó folklór tanulmányok; ford. Hrotkó Larissza, szerk. Barna Gábor, Glässer Norbert, Zima András; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2014 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)
Löw Immánuel válogatott művei, 1-2.; szerk. Hidvégi Máté, Ungvári Tamás; Löw Heritage–Scolar, Budapest, 2019
Scheiber Sándor: Az őszike. Emlékbeszéd Lőw Immánuel sírkőavatásán Szegeden 1950. jun. 18.; szerzői, Budapest, 1950
Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden, Löw Lipót és Löw Immánuel; Bába, Szeged, 2002
Péter László: Löw Immánuel. Tanulmányok; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2015 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)
Ábrahám Vera: Lőw Immánuel sírversei. Textusok a szegedi neológ izraelita temetőben; MTA-ORZSE Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja–OR-ZSE, Budapest, 2009 (Magyar zsidó szemle füzetek)
Ábrahám Vera: A Löw Könyvtár sorsa. Mit mondanak a megmaradt iratok? I. rész; Birnfeld Sámuel Könyvtár, Szeged, 2016. (Könyvtári tudományos füzetek)
