Lévai Jenő

Lévai Jenő
Született	1892. április 26.[1][2] Budapest[3][2]
Elhunyt	1983. június 29. (91 évesen) Budapest[3][2]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Lévai Béla
Foglalkozása	újságíró író lapszerkesztő
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévai Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lévai Jenő (Budapest, 1892. április 26.[4] – Budapest, 1983. június 29.) magyar író, újságíró, szerkesztő.

Életútja

Lévai Jenő emléktáblája Budapesten, a Vérhalom utca 33/c alatt

Budapesten született Lévai (Lipsicz) Miksa (1856–1945)[5] tanító és Wachsman Berta fiaként. Apai nagyszülei Lipsicz Izsák és Tänzer Rozália voltak. Mérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen folytatta, de diplomát nem szerzett.^[forrás?][6] Barcsaysta gimnazistaként az Az Est c. lap egyik sporttudósítója volt, utóbb pedig a sportrovatnak is dolgozott.

Egyéves önkéntes tiszthelyettesi szolgálati évét 1913. október 1-jén kezdte a budapesti Báró Laudon laktanyában működő vártüzértiszti iskolában,[7] de a háború miatt már nem szerelhetett le, hanem 1914 nyarán előbb szerb, majd galíciai hadszíntérre vezényelték, ahol tüzérségi megfigyelő volt Przemyśl ostrománál. A kapitulációt követően, 1915 tavaszán orosz fogságba került.

1921. április 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Adler Illés rabbi és Kramer Janka lányával, Izabellával (Bella).[8]

1921-től Az Újság, később az Est-lapok belső munkatársaként tevékenykedett. 1932-től a Magyar Hétfő c. politikai lap és a Kis Újság c. napilap fő- és felelős szerkesztője, valamint tulajdonosa lett. Az első világháborúról és az orosz fogságáról készített riportjai a Magyar Hétfő kiadásában jelentek meg három kötetben: Éhség, árulás, Przemyśl (Budapest, 1933), Éhség, forradalom, Szibéria (1934), Éhség, panama, Hinterland (Budapest, 1935). Ezt megelőzően, első kiadásban viszont A przemysl vár titkai. Egy vártüzér naplója (1932) címmel jelentette meg visszaemlékezéseit.

A magyar újságírás történetével is foglalkozott. Lévai szerkesztette és állította össze a Kossuth Lajos néplapjai (Budapest, 1938) c. kiadványt, melynek alcíme: A magyar újságírás hőskora 1877-1937. Szerkesztette a Zsidó magyarok Családi Könyvtárát (1942) is. A zsidótörvényekig a Kis Újság tulajdonosa és főszerkesztője volt. Majd amikor ezt el kellett adnia, a Képes Családi Lapok című újságot szerkesztette. Összeállította és sajtó alá rendezte az Írók, írások... Vigasztalás van az irodalomban (Budapest, 1943) című novelláskötetet.

Az Est Lapok hasábjain 1925-ben egy cikksorozatban leleplezte Endre László akkor gödöllői főszolgabírót, aki később, 1944-ben a nyilasok kezére akarta adni Lévait. Bujkált, majd a pesti nemzetközi gettóban élte túl a háborút. A felszabadulás után főleg a magyarországi fasizmus keletkezésével, a különböző ellenállási mozgalmakkal foglalkozott 1945–1948 között megjelenő kötetében, amelyek máig is alapvető források. Az ötvenes években elhallgattatták. Adolf Eichmann magyarországi működéséről angol, francia és német nyelven is közzétett dokumentumokat (1961). A hatvanas-hetvenes években számtalan írása jelent meg az Új Élet-ben, a Magyar Nemzetben és az Ország-Világban. Több háborús bűnökkel gyanúsított személy perében szerepelt tanúként vagy szakértőként.

Főbb művei

• A przemysl vár titkai. Egy vártüzér naplója (Budapest, 1932)
• Éhség, árulás, Przemysl (Budapest, 1933)
• Éhség, forradalom, Szibéria, 1-2.; Magyar Hétfő, Bp., 1934–1935
  • 1. Fehér cártól – vörös Leninig. 1914–1918
  • 2. Lenintől – Sztálinig. 1919–1922
• Éhség, panama, Hinterland (Budapest, 1935)
• Kossuth Lajos néplapjai. A magyar újságírás hőskora. 1877–1937; Stádium Ny., Bp., 1938
• Gömbös Gyula és a magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél (Budapest, 1938)
• A hősök hőse...! Bajcsy-Zsilinszky Endre, a demokrácia vértanúja (Budapest, 1945)
• Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt (Budapest, 1945)
• Endre László a háborús bűnösök magyar listavezetője (Budapest, 1946)
• A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Officina, Bp., 1946
• Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről; Officina, Bp., 1946
• Raoul Wallenberg regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka; Magyar Téka, Bp., 1948
• Zsidósors Európában. Az üldözések kora; Magyar Téka, Bp., 1948
• A fekete SS "fehér báránya" (Budapest, 1966)
• A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története, 1944–2014, VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest, 2014 (átdolgozott és bővített kiadás, terjedelem: 327 oldal)
• A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története (Officina, Budapest, 1946) (terjedelem: 174 oldal)
• "...csak ember kezébe ne essem én...". Deportáció, télach, Schutzpass... Egy újságíró hiteles feljegyzései a nácik és nyilasok magyarországi rémuralmáról: a magyar zsidóság végnapjairól. 1945; sajtó alá rend. Dési János; Múlt és Jövő, Bp., 2016[9]

Jegyzetek

1. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 23.)
2. Új magyar életrajzi lexikon, 214, 4
3. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
4. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 937/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
5. Lévai Miksa halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 4712/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
6. "A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki diplomát." Lásd: Magyar Életrajzi Lexikon.
7. Budapest, IX. ker., Timót utca 3.
8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 454/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
9. Egy újságíró hiteles feljegyzései a Vészkorszakról.

Források

• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1221. o. ISBN 963-05-6806-3  

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://web.archive.org/web/20080925214311/http://www.netlexikon.hu/yrk/Ryrgenwm/9265
• Dési János: Lévai Jenő és a zsidóság Archiválva 2016. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben IN: Múlt és jövő, 2014. évi 2. szám, 37-48. oldal
• Dési János: Lévai Jenő Jeruzsálemben, Múlt és Jövő, 2015/1
• Dési János: Lévai Jenő és a zsidósors, Citoyen bt, 2017

Kapcsolódó szócikkek

• Romániai magyar szamizdat