László Pál
László Pál (Budapest, 1950. szeptember 15. –) roma származású magyar fafaragó szobrászművész. Életútja, munkásságaSzegény családban született, négyen voltak testvérek. A villamosgép-tekercselő szakmát tanulta ki, s ebben a szakmában is dolgozott, majd felnőttként, munka mellett tett érettségi vizsgát egy gépipari szakközépiskolában. Kora ifjúságától érdekelte a versírás, a rajzolás, a festés, a zene, tamburán játszott, hangszerét maga készítette. 40 éves korában, 1990-ben megbetegedett, s a visegrádi szanatóriumba utalták be, itt kezdett el komolyabban fafaragással foglalkozni. E tevékenység igen nagy örömet szerez neki, úgy érzi, hogy a fában benne van minden gondolat.[2] 1996-ban az országos népi szobrászat pályázaton harmadik helyezést ért el. 1997-ben Bánszky Pál róla is írt A természet vadvirágai című kötetében. 1998-tól kiállító művész, először Kecskeméten mutatta be alkotásait. Egyéni és csoportos kiállítások következtek, a 2000-es évek végén már több mint száz expresszív kisplasztikája volt. Köztéri alkotása is van, 2008-ban a budapesti Gulner Gyula Általános Iskola részére kifaragta az iskola névadójának, Gulner Gyulának a mellszobrát, s nagy örömmel találkozott az iskola ifjú fafaragóival[3] A művész Vecsésen él és alkot. A 2009-es Cigány Festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és három kisplasztikáját. A Cigány festészet című albumba beválogatott szobrai
Kiállításai (válogatás)Egyéni
CsoportosDíjak, elismerések
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia