Gulner Gyula

Gulner Gyula
Született	1842. október 2.[1] Vál[2]
Elhunyt	1909. december 18. (67 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.) magyarországi parlamenti képviselő (1878. december 7. – 1881. június 1.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1900. április 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1900. május 14. – 1905. január 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1906. április 21. – 1909. december 18.) főispán (1906. április 21. – 1909. december 18., Kecskemét)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulner Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gulner Gyula (néhol Gullner),[3] Gulner Gyula János (Vál, 1842. október 2. (keresztelés)[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1909. december 18.)[5] magyar jogász, vármegyei tisztviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Monor majd Abony országgyűlési képviselője. 1876. február 17-én az országgyűlés egyik jegyzőjének választották meg.[6] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjaként sokat tett Pestszentlőrinc fejlődéséért. 1903. február 6-án[7] "a közügyek terén szerzett kiváló érdemei"[8] elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki.

Életpályája

Régi vármegyei tisztviselőcsaládban született Gulner László és Menyhárt Jozefa fiaként. Jogi tanulmányainak befejezése után 1867-ben maga is vármegyei tisztviselőként kezdte pályafutását. Beöthy Lajos oldalán mint főjegyző működött. Az országos politikában 1872-től országgyűlési képviselőként vett részt, amikor is a Balközép Párt képviselőjeként nyert mandátumot. Pártjának a Deák-párttal történő fúziója után nem sokkal kilépett az utódpártból és előbb 1876 májusában[9] a Független Szabadelvű Párt, majd 1878-ban már az Egyesült Ellenzék tagja. 1899-ben több párttársával együtt a Szabadelvű Pártba lépett át,[10] majd 1903 novemberében Apponyi Alberttel együtt a Nemzeti Párt színeiben politizált tovább, melynek elnökévé választották. 1905 januárjában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, melynek alelnöke is volt.[7] Az 1881-1884-es ciklustól eltekintve állandó tagja volt a képviselőháznak.[11]

Széll Kálmán kormányában 1900. április 24-én[10] belügyminisztériumi államtitkárá nevezte ki, mely állásásról 1903. november 6-án lemondott.[7] Ő lett az alelnöke annak a 65 tagú bizottságnak, amelynek feladata volt az 1905-1906-os nemzeti ellenállási mozgalom intézkedéseinek a végrehajtása.

1906-ban kinevezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánjává, mely tisztséget haláláig viselt. Felesége Rée Mária volt.

Emlékezete

• Budapest XVIII. kerületében, a Miklóstelepen utca viselte a nevét 1925 és 1946 között. Az utca 1991-ben kapta vissza ezt a nevét.[12]
• A XVIII. kerületben általános iskola viseli a nevét.
• Szobrát László Pál készítette el.

Források

• Sulinet Archiválva 2013. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Budapesti utcanevek. Corvina, 2013. 260. old.
• A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka
• Vasárnapi Ujság 47. évf. 16. sz. (1900. április 22.)
• Gulner Gyula gyászjelentése

Jegyzetek

1. születési anyakönyv
2. PIM-névtér, 2023. május 26.
3. pl. Vasárnapi Újság
4. Vál r.k. keresztelési anyakönyv, 1842. év.
5. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1818/1909. folyószáma alatt.
6. Eger - hetilap,1876-02-24 / 8. szám, 59. oldal
7. 1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905., 271. oldal
8. W 12 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1903. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
9. 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888., 214. oldal
10. 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901, 266. oldal
11. 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886, 62. oldal
12. Budapesti utcanevek