Kasztl Fülöp kereskedő és Kohn Jozefa (1843–1928)[4] gyermekeként született izraelita családban, ám 1882. december 27-én kikeresztelkedett.[5] Középiskolai tanulmányait 1881-ben Nagykanizsán fejezte be, majd 1882-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészetet és 1883-ban jogot hallgatott. 1884-től Pécsett kispapként tevékenykedett, s végül 1887-ben szentelték pappá. Több településen – Himesházán, Cikón, Bátaszéken és Németbólyon – is káplánként működött. 1892-től Pécsett hitoktató és jogakadémiai hitszónok volt. 1898-tól a magyar királyi pécsi, 1903-tól a nagyváradi hadapródiskola vallástanára és francia nyelv tanára volt. 1911-től tábori lelkész, 1920-től a kőszegi Hunyadi Mátyás Reáliskola és Nevelő Intézet tanára, 1921-től igazgatója volt. 1895-ben a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya és az Aquinói Szent Tamás Társaság is tagjai közé választotta. 1915-től tagja volt a Szent István Akadémiának is. Sok irodalmi, filozófiai és vallásbölcseleti munkát írt, amelyekben nem annyira eredeti felfogás, mint inkább széleskörű olvasottság nyilvánult meg. Munkatársa volt A Pallas nagy Lexikonának, amelyben a bölcselet és a katolikus hittudomány témájában számos cikket irt.
Művei
Korunk bölcs-e (Pécs, 1892)
Egyházi beszéd a szigetvári Zrínyi emlékünnepélyen... (Pécs, 1893)
Egyházi beszéd a mohácsi vész évfordulóján... (Pécs, 1894)
