Kovács Ödön (tanár)

Kovács Ödön
Született1844. február 4.[1]
Mezőbánd
Elhunyt1895. május 16. (51 évesen)[1]
Nagyenyed
Foglalkozásareformátus teológiai tanár

Székelykeresztúri Kovács Ödön (Mezőbánd, 1844. február 4.Nagyenyed, 1895. május 16.) teológiai doktor, református teológiai tanár.

Élete

Kovács János és mezőbándi Kovács Mária fia, Kovács Albert teológiai tanár és író testvéröccse. A gimnáziumot, valamint a teológiai előkészítő és a jogi tanfolyamot 1863-ban Marosvásárhelyt, a teológiát 1865-ben Nagyenyeden végezte. Miután egy évet kollegiumi köztanítóságban töltött, külföldre ment és 1866 őszén az utrechti, 1868. október 15-én pedig a leideni egyetem hallgatója lett, mely 1869. május 31-én teológiai doktorrá avatta. Még ez évben elfoglalta Nagyenyeden az akkor felállított akadémiai negyedik teológiai tanszéket; dogmatikát és vallásbölcseletet tanított, kezdetben egy ideig a keleti nyelveket is.

A magyar református egyház teológiai oktatásának magasabb színvonalra emelésében jelentékeny tényező volt. Tagja volt az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsának, a debreceni 1881. évi zsinatnak és tagja szinte haláláig az egyetemes konventnek is. Nevezetes szerepe volt a magyarországi protestáns egyletben. Az egyházkerületi ellenzékhez tartozott és Nagy Péter halálával, ennek ő volt a püspökjelöltje és így Szász Domokosnak hatalmas ellenfele. Amikor pedig Szász Domokos püspök az enyedi teológiai akadémiát Kolozsvárra, az egyetem mellé akarta vinni, megint csak Kovácsot találta szemben e tervével.

Írásai

Cikkei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1868. A bibliai tanulmány Hollandban, A vallástudomány az egyetemen, 1876., 1885., 1889. Keresztes József irodalmi hagyatékéról, 1890. sat.), a Prot. Tudom. Szemlében (1871. A theologia és az új világnézet, A theologia és vallástudomány, A vallástudomány, A vallástudomány története és részei), az Egyházi Reformban (1872. Jézus vallásának szellemi jelentősége), az Erdélyi Prot. Közlönyben (1872. A lelkészi esküminta, 4 czikk), az Egyházi Szemlében (1875. A lelkészképzés kérdéséhez), a nagyenyedi Egyházi és Iskolai Szemlében (A dogmáról, Van-e a ref. egyházban egyházi tan?, A csudáról, Lehet-e a nép vallása a művelteké is? Krisztus halála és az úrvacsora, A theol. tanárok tanszabadsága, 1877-78. Hogyan és miről prédikáljunk? 15 czikk, és kisebb czikkek), Tájékozás az újabb theologia körében, Budapest, 1879. c. műben (A legújabb hittani rendszerek), a Bethlen főtanoda Értesítőiben (1883. A tanévet bezáró beszéd sat. évf.), a nagyenyedi Közérdekben (1886. 30. sz. Lőte Lajos tanár emléke).

Munkái

  • Het protestantisme in Hongarije gedurende de laatste twintig Jaren. Leiden 1869 (Doktori dissertatio. Ism. Egyházi Reorm 1875)
  • A theologia helyzete az egyetemen. Pest, 1871
  • Az egy szükséges. Pest, 1872 (prédikáczió)
  • Egy teljes theologiai akadémia terve. Budapest, 1875
  • A vallásbölcsészet kézikönyve. Budapest, 1877-1878. Két kötet. (Protestáns Theológiai Könyvtár. Ism. Budap. Szemle 1877, Prot. Egyh. Iskolai Lap 1877-78, Egyházi és Isk. Szemle 1877-1878) Első kötet
  • A keresztyén egyház a IV., V., VI. századokban. Ford. Kereszturi Sándor (álnévvel). Budapest, 1880
  • Tájékozás az újabb theologia körében. Budapest, 1880 (Protestáns Theológiai Könyvtár XII. Irták a hittudományi részt Keresztes József, a hittani részt K., az erkölcstani részt Bartók György) Baur Ferdinand Christian után ford. Budapest, 1883
  • Emlékbeszéd Nagy Péter emlékköve leleplezésekor. Budapest, 1887

Jegyzetek

  1. a b Osztrák életrajzi lexikon 1815–1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk

 

Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia