hu Kir%C3%A1lyr%C3%A9v

	Királyrév (Kráľov Brod)
	Községháza
	; Királyrév zászlaja
	; Királyrév zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Első írásos említés	1785
Polgármester	Agócs Gergely
Irányítószám	925 41
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
	Népesség
Teljes népesség	1058 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	49 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	23,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 37″, k. h. 17° 49′ 35″48.060278°N 17.826389°E
	Királyrév weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrév témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Brod (egyértelműsítő lap).

Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése

Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.

Nevének eredete

Nevét még királyi birtokként, a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.

Története

1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek és a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között. Iskolájának legkorábbi említése 1890-ből származik.

Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered."^[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra változtatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1942-ben ONCsA házakat adtak át.^[3] A második világháború utáni nagyhatalmi döntések ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.

Népessége

1910-ben 785, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, illetve 16 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

2021-ben 1058 lakosából 815 (+26) magyar, 221 (+28) szlovák, 3 (+2) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
A plébánia előtt álló Szent Mihály szobor a 18. században készült.
Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök és az elhurcoltak emlékére emelték.
A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.

Neves személyek

Itt született 1843-ban Morvay Lipót római katolikus esperes-plébános.
Itt született 1903-ban Czottner Sándor géplakatos, kohómunkás, politikus.
Itt nevelkedett Szarka Gyula zenész, a Ghymes együttes alapítója, zenekarvezetője.
Itt nevelkedett Szarka Tamás zenész, a Ghymes együttes tagja.
Itt szolgált Bedeő Pál (1805-1873) egyházi író, katolikus plébános.
Itt szolgált Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános.
Itt szolgált Fehér Damáz (1913-1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár.