hu Gutor

	Gutor (Hamuliakovo)
	A Szent Kereszt templom
; Gutor címere	; Gutor zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Szenci
Rang	község
Első írásos említés	1244
Polgármester	Jozef Schnóbl
Irányítószám	900 43
Körzethívószám	02
Forgalmi rendszám	SC
Testvérvárosok	Lista Kerekegyháza
	Népesség
Teljes népesség	2568 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	131 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	128 m
Terület	10,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 17° 15′ 11″48.038611°N 17.253056°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 17° 15′ 11″48.038611°N 17.253056°E
	Gutor weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gutor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gutor vagy Gútor (szlovákul Hamuliakovo, korábban Gutora vagy Gutor, németül Gutern) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése

Pozsony központjától 18 km-re délkeletre, a Duna bal partján fekszik.

Élővilága

A faluban egy különálló faoszlopon, fészekalátéten volt gólyafészek. Fészkelésről nincs adat.^[2] 1904-ben Kunszt Károly lőtt egy példány Laposcsőrű víztaposót, ami ritka vendég a Kárpát-medencében.^[3]

Története

1244-ben említik először. A helyi nemes Gutori család birtoka volt. A 13-14. században három Gútor nevű település létezett: Nagygutor vagy Egyházgutor, Kisgútor és Gútorszeg. Kisgútor később elnéptelenedett és pusztává vált, Gútorszeg pedig a Duna áradásai során pusztult el.

Vályi András szerint "GUTOR. Gutern. Nemes magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai G. Szapáry 68Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Duna vize mellett, melly miatt majd minden esztendőben sok károkat vall, Somorjával határos, szántó földgyei két időre vannak fel osztva, de igen kevesek, többnyire fából, ’s szénából gazdálkodnak, halászattya hasznos; második Osztálybéli." ^[4]

Fényes Elek szerint "Guthor, magyar falu, Pozson vmegyében, az öreg Duna mellett, ut. p. Somorjához 1/2 órányira: 452 kath., 6 evang., 12 zsidó lak., több közbirtokos urak csinos lakházaival. Szántófölde közép termékenységü; rétje elég; malmok a Dunán; de fő gazdagsága gyönyörü tölgy-, s cserfa erdejében áll. F. u. gr. Szapáry, Késmárky, Zsidó, Naszvady, Szmrtnik, s m. t. nemesek."^[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1921-ben a faluban földművestüntetés volt. 1948-ban a község nevét megváltoztatták és Martin Hamuljak (1789-1859) szlovák hazafiról, lapszerkesztőről, a szlovák nyelv propagátoráról nevezték el.

1946-ban az elsők között innét deportáltak magyarokat Csehországba.^[6]

Népessége

Gútor színtiszta magyar csallóközi település volt, a második világháború utáni kitelepítésekig. 1960-ban a Pozsony-vidéki járáshoz csatolták, de aztán később a falu végül a Szenci járáshoz került a Mečiar kormány ideje alatt, elszakítva a települést a természetes, felső-csallóközi szálaitól.

Az utolsó 2001-es népszámlálás még mindig magyar többséget mutatott ki a faluban, de azóta már a nemzetiségi arány a szlovákság javára billent. Néhány éve telket vásárolt alkalmazottai számára a Slovnaft néhány más pozsonyi céggel együtt, hogy a megvásárolt telkeken új lakóparkot építsen, és a lakópark lakásaiba 95 százalékban pozsonyi, vagy a fővárosba más szlovák vidékekről érkező szlovák költözött. Ráadásul az önkormányzatnak 2008 szeptemberében a magyar iskolát is be kellett zárnia, mert három évre visszatekintve egyre csökkent a magyar gyerekek száma (3–2–1), miközben négy-öt gyereket szlovák iskolába adtak a magyar szülők.^[7]^[8]

1880-ban 675 lakosából 598 magyar, 32 német, 3 szlovák, 8 egyéb anyanyelvű, 4 idegen és 30 csecsemő volt. Ebből 659 római katolikus, 6-6 zsidó és evangélikus és 4 református vallású volt.

1910-ben 603 lakosából 592 magyar, 10 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1991-ben 768 lakosából 533 magyar volt.

2001-ben 945 lakosából 525 magyar és 401 szlovák volt.

2011-ben 1438 lakosából 894 szlovák, 504 magyar és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.^[9]

Neves személyek

Itt hunyt el 1884. február 4-én Czilchert Róbert orvos, a francia akadémia és több más tudós társaság tagja.

Nevezetességei

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban. Ferde, kúp alakú tornyát gótikus fiatornyok díszítik. A torony a Duna áradásai miatt ferdült el. 13. és 15. századi freskói vannak, melyeket 1979 és 1981 között bontottak ki.
Szent Dónát, a falu védőszentjének szobra 1770-ben készült.
Népi parasztházak a 19. század végéről.
A községben két régi nemesi kúria található.
Határában terül el a Körtvélyesi víztározó.
Az első világháborúban elesett helybéli hősök emlékművét 1929-ben emelték. Szoboralakja, egy puskájára támaszkodó honvéd, Rigele Alajos alkotása, amely a szobrászművész egy korábbi alkotásának, a pozsonyi vashonvédnek mása.^[10]

Irodalom

Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Ludwig E. (2002-2009): Rejtőzködő Magyarország. Építészeti sorozat a szombati Magyar Nemzetben.
Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116.
Iván R. – Ölvecky R. 2014: Germán települések a közép Duna menti római határvidéken. In: Balázs P. (szerk.): Firkák III. Szombathely, 205-220.
Iván R. – Ölvecky R. 2015: New Germanic settlement finds in the Western part of the Great Rye Island. In: Bíró, Sz. - Molnár A.: Ländliche Siedlungen der römischen Kaiserzeit im mittleren Donauraum. Győr, 297-315.
Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 44 No. 83.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk No. 384
↑ Vö. Friedrich Oszkár: Phalaropus fulicarius második előfordulása Magyarországon. Aquila 38-41, 369-370. (1931-1934)
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
↑ EGY FALU – két nóta^{[halott link]}
↑ Keseregni vagy cselekedni?^{[halott link]}
↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
↑ L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon; 31. oldal

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk No. 384

[3] Vö. Friedrich Oszkár: Phalaropus fulicarius második előfordulása Magyarországon. Aquila 38-41, 369-370. (1931-1934)

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[6] Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.

[7] EGY FALU – két nóta^{[halott link]}

[8] Keseregni vagy cselekedni?^{[halott link]}

[9] Archivált másolat. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

[10] L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon; 31. oldal

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Gutor