hu Ken Vandermark

	Ken Vandermark
	Moersi fesztivál, 2010
	Életrajzi adatok
Született	1964. szeptember 22. (60 éves); Warwick
Iskolái	Natick High School
	Pályafutás
Műfajok	avant-garde jazz, free jazz
Hangszer	szaxofon
Díjak	MacArthur Fellows Program
Tevékenység	dzsesszzenész; szaxofonos; előadóművész;
	Ken Vandermark weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ken Vandermark témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ken Vandermark, (Warwick, Rhode Island, 1964. szeptember 22. − ) amerikai szaxofonos, klarinétos, zeneszerző. 1989 óta Chicago-ban él.

Pályafutása

Vandermark trombitával kezdte, majd szaxofonra váltott. Bostonban és Montréalban tanult. Ekkor saját zenekarral dolgozott. Ezután Chicagóban telepedett le, ahol az 1990-es években elsősorban az avantgárd dzsesszt játszott. Kezdetben a The Flying Luttenbachers noise dzsesszzenekarral lépett fel.

Sok más dzsesszzenésszel is készített felvételeket: Hal Russell, Paul Lytton, Marcin Oleś, Bartłomiej Oleś, Joe Morris, Misha Mengelberg, Peter Brötzmann, Chicago Tentet, Paul Lovens.

Saját combo-it is vezette: Free Fall, Free Music Ensemble, Territory Band és a Vandermark 5. Klaus Kugel és Mark Tokar vezette The Escalators triót.

2019-ben a Luke Stewart Exposure Quintet tagja volt. Matthias Muche-val, Thomas Lehn-nel és Martin Blume-mal megalakította a Soundbridges free jazz kvartettet.

2007-ben jelent meg Daniel Kraus „Alltag eines Jazzmusikers” című dokumentumfilmje a dzsesszzenész mindennapjairól.

Lemezválogatás

Single Piece Flow (1997)
Target or Flag (1998)
Simpatico (1999)
Burn the Incline (2000)
Acoustic Machine (2001)
Free Jazz Classics Vol. 1 & 2 (2002)
Airports for Light (2003)
Elements of Style/Exercises in Surprise (2004)
Alchemia (Album)|Alchemia (2005)
The Color of Memory (2005)
Free Jazz Classics Vol. 3 & 4 (2005)
A Discontinuous Line (2006)
Four Sides to the Story (2006)
Beat Reader (2008)
Annular Gift (2009)
The Horse Jumps and the Ship Is Gone (2010)

Filmek

2007: Daniel Kraus: „Alltag eines Jazzmusikers”

Díjak

1998: Cadence magazin szavazása: legjobb előadó és a legjobb felvétel. (1998-ban a Herb Alpert ugyanott közönrégdíjas volt).
1999-ben 265 000 dolláros MacArthur-ösztöndíjat kapott. Az ösztöndíj ellentmondásos volt, Vandermark relatív fiatalsága és ismeretlensége miatt: (35 éves volt, és főleg Chicagóban ismerték, míg az ösztöndíjjal kitüntetett többi dzsesszelőadó idősebb és nála jóval ismertebb volt (pl. Cecil Taylor, George Russell).

Jegyzetek

↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ken Vandermark című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[5f599e1dbdfa93824e27b9321236a8367f3c8543-1] Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)

[1]

Ken Vandermark