Kelet-Góbi tartomány
Kelet-Góbi tartomány (mongolul: Дорноговь аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország délkeleti részén terül el, székhelye Szajnsand.
FöldrajzNyugaton Közép-Góbi- és Dél-Góbi-, északon Góbi-Szümber- és Hentij-, keleten Szühebátor tartomány határolja; délen és délkeleten Kínával határos. Itt van Mongólia „déli kapuja”, a határállomás: Dzamin-Űd (Замын-Үүд). A tartomány nagy része a Góbi félsivatagos és sivatagos területén, 1200–1600 m magasságban (tszf) fekszik. Közel 400 kisebb tava van, melyek csapadékhiányos időszakban kiszáradnak. Az éghajlat szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet -24 °C, a júliusi 21 °C. Az éves csapadékmennyiség kb. 150 mm. A tartományt délkelet felé átszeli a Transzmongol vasútvonal. Mellette vezet az Ulánbátor–Szajnsand–Dzamin-Űd (határállomás) aszfaltozott főút, melynek építését 2014-ben fejezték be. Ásványi kincsei: kőszén (Alagtogó, Алагтогоо), fluorit (Dalandzsargal járás), kőolaj. A Góbiban, Szajnsand tartományi székhelytől kb. 45 km-re délre, Dzűnbajan (Зүүнбаян) környékén 1940-ben jelentős olajlelőhelyet fedeztek fel, kitermelését (természetesen Oroszországgal közösen) 1948-ban kezdték meg. Később ugyanott olajfeldogozó üzem is épült, és Szajnsandtól odáig vasútvonalat fektettek le. 1969-ben azonban a termelést leállították.[2] A tartományi székhelytől kb. 25 km-re délre, a Tusile-hegynél, kis- és nagytestű dinoszauruszok maradványainak jelentős lelőhelye található. Népessége
Járások![]()
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia