|
Hovd tartomány
Hovd tartomány (mongolul: Ховд аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati részén terül el, székhelye Hovd. FöldrajzNyugaton Bajan-Ölgij-, északon Uvsz-, keleten Dzavhan- és Góbi-Altaj tartománnyal, valamint délen Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos. A tartomány és székhelye az azonos nevű folyóról kapta nevét. Központi és délnyugati része hegyvidék, ahol a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti csapású hegyvonulatai húzódnak. Legmagasabb hegyei a Bajan-Ölgíj tartománnyal közös határ mentén: Mönh-Hajrhán (Мөнх хайрхан, 4362 m, az ország második legmagasabb pontja), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Tahilt (Тахилт, 4019 m). Északi, északkeleti területe a Nagy-tavak medencéjének része, közepén a Har-Usz-tóval (Хар-Ус нуур). Ide ömlik a Mongol-Altaj legnagyobb folyója, a Hovd, miután felveszi mellékfolyóját, a Bujant, mellyel nagy mocsaras deltát alkot. A Dzavhan tartománnyal közös határon terül a Har-tó és a Dörgön-tó. A Mongol-Altaj keleti oldalán eredő két folyó, a Hojt-Cenher és a Dund-Cenher (Хойт цэнхэр гол és Дунд цэнхэр гол) a hegyek közül kijutva egyesül, vizük a kis Cagán-tóba ömlik, hacsak előbb el nem vész a pusztán. Délen a Mongol-Altaj hegyeit félsivatagos medence váltja fel. Oda igyekeznek folyói is, mint az Üjencs (105 km) és a Bodoncs (Үенч гол, Бодончийн гол), de vizük elvész. A medencét a mongol-kínai határon emelkedő kisebb területű, de magasra nyúló hegyek szegélyezik: Bajtag-Bogd, Havtag-Úl. Azokon túl, kínai területen a Dzsungár Góbi kezdődik. Járások
JegyzetekForrások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
