Karl Georg von Huyn
Karl Georg Otto Maria von Huyn (1857. november 18. – 1938. február 21.)[1] császári és királyi vezérezredes. ÉleteIfjúkoraÉdesapja császári és királyi táborszernagy volt, feltehetően így került Karl is a katonai pályára. Alapfokú tanulmányainak elvégzését követően a St. Pölteni katonai kollégium diákja volt 1873-tól 1875-ig. 1875-től pedig a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke volt egészen 1879-ig. Katonai szolgálataEkkor kezdődött meg katonai szolgálata. A fiatal tisztet a császári és királyi 2. dragonyosezred hadnagyává nevezték ki, Sopron állomáshellyel. A következő évben azonban már a 11. ulánusezred hadnagyaként szolgált Lengyelország területén. 1881-től 1883-ig a Bécsi Hadiiskola hallgatója volt. 1884-ben főhadnaggyá léptették elő.[1] Az első világháború kitörését követően lovassági tábornokká léptetik elő, majd a XVII. hadtest parancsnoka volt az orosz fronton. Ám még 1914-ben várakozási illetékkel szabadságra küldték a korosodó tábornokot. 1917 márciusában ismét aktív állományba helyezték, s májusban vezérezredessé léptették elő. Visszatérését követően Galícia és Lodoméria Királyság, valamint a Krakkói Nagyhercegség helytartója volt egészen 1918 novemberéig.[1] Szolgálata során elsajátította a francia, a lengyel és a cseh nyelveket. Feleségétől két fia született.[1] 1938-ban hunyt el Olaszországban.[1] Kitüntetései[1]Hazai kitüntetései
Külföldi kitüntetései
Jegyzetek |
Portal di Ensiklopedia Dunia