KafferbivalyA kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen élő faja is. A tulkok (Bovini) nemzetségének egyetlen, Afrikában élő képviselője. ElőfordulásaA kafferbivaly megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában, valamint Afrika középső és nyugati részein is. AlfajaiHagyományosan 5 alfaja van elismerve; azonban 2011-ben Groves és Grubb kutatóbiológusok az alfajokat külön, önálló fajoknak nyilvánították. Szerintük a különböző alfajok között jelentős alaktani változatosság van; továbbá más állatfajok esetében is egyes alfajokat kivontak a szülőfajból és önálló státusszal látták el (pl.: őstulok és szarvasmarha, valamint vad vízibivaly és házi vízibivaly esetei). 2016-ban, Castelló egy tulokszakértő felkarolta Groves és Grubb rendszertani elképzeléseit, azonban mások kétellyel tekintenek erre az elméletre és szerintük további kutatások szükségesek.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
MegjelenéseA bika az 1,7 méter magasságot, a 3,4 méter hosszt és a 900 kilogrammot is elérheti. Egy kifejlett hím marmagassága nagyjából 1,5 méter, tömege átlagosan 680 kg. A nőstény 10–15 cm-rel alacsonyabb; tömege 500–600 kg. Életmódja, élőhelyeRendkívül erős állat. Az emberen kívül csak kevés a természetes ellensége; még az oroszlánoktól is képes megvédeni magát (és olykor meg is öli a támadókat). Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül levadászni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakat ejt el. A házi szarvasmarhával korlátozott sikerrel keresztezték; háziasítani nem sikerült. A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul. Előszeretettel dagonyázik. Az öt afrikai nagyvad egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet. SzaporodásaA csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím „szarvpáncélnak” is hívott szarvainak vastagságáról ismerhető fel. A bikák nyolcéves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először ötéves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhesség után. Az idősebb bikákat kiveti a csorda, és általában a hím csapatokba tömörülnek. ÁllatkertekbenFogságban ritkábban látható, mint a vad vízibivaly, főleg a bikák kiszámíthatatlansága miatt. Magyarországon a Budapesti Állatkertben tartják, ahol vörös bivaly nevű alfajának egy bikája és két tehene él, ill. a győri állatkertben szintén ezt az alfajt. Képek
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia