|
K. Havas Géza
K. Havas Géza, olykor Havas Géza, K. H. G., k. h. g. (Nagykanizsa, 1905. november 13.[3] – Gunskircheni koncentrációs tábor, 1945. április 25.) magyar újságíró, kritikus, esztéta, műfordító.
ÉleteDr. Havas (1886-ig Honig[4]) Hugó ügyvéd és Horsecky Juliánna gyermekeként izraelita családban látta meg a napvilágot 1905. november 13-án.[3] Elemibe és kezdetben középiskolába is szülővárosában járt. 1915 és 1921 között a nagykanizsai Kegyes Tanítórendi Katolikus Gimnázium tanulója, ám 1921-ben egy diákcsíny miatt az iskolából kicsapták.[5][6] A gimnázium hetedik és nyolcadik osztályát Székesfehérvárott, a Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium magántanulójaként végezte el.[7] Kezdetben klasszika-filológus szeretett volna lenni, ám édesapja halála miatt anyagi okokból banktisztviselőnek állt. 25 éves korában, 1930-ban az illegális kommunista mozgalomban való tevékenykedése miatt a bíróság elítélte, munkáját elvesztette. Később is volt büntetőügye, 1932-ben Adler Lászlóval, Sziklai Dezsővel, Braun Jánossal A KIMSZ-ben és a bőrmunkás sportegyesületben kifejtett tevékenység miatt került bíróság elé.[8] Kezdetben egy ideig könyvelőként, fürdőszolgaként működött, majd könyvügynök lett, később pedig újságíró. 1935-ben a Szabad Írás c. folyóiratban megjelent cikke miatt került bíróság elé, "sajtó útján elkövetett magyar állam és magyar nemzet megbecstelenítése" címén.[9] A szociáldemokrata Népszava, a Szép Szó és a Századunk főmunkatársa volt, s a Fórum című folyóiratot is szerkesztette. 1937-ben jelen volt József Attila temetésén.[10] Lukács György az Új Hang c. folyóiratban a Szép Szó "ideológiai bűneiért" legfőképpen Havast okolta. Lukács a népi írókat tekintette szövetségesének a későbbi népfront tekintetében, ám a Szép Szó, és azon belül is főleg Havas a folyóirat hasábjain a népi írók helyt nem állását emelte ki az előretörő nácizmus ellen. 1940-ben lefordította, a Korai kapitalizmus - korai szocializmus,[11] a következő évben az Új szocialisták című kötetet. Zsidó származása miatt 1942-ben többször is munkaszolgálatra rendelték, a magyarországi holokauszt idején 1945 februárjában elhurcolták, s az ausztriai günskircheni koncentrációs táborban néhány nappal a felszabadulás előtt szívrohamban meghalt. Jó barátságban állt Gáspár Zoltánnal,[12] Örkény Istvánnal, és Füst Milánnal is, akinek utolsó ismert levelét küldte.[13] 1937 és 1944 közötti írásait 1990-ben Talpra, halottak![14] címmel adták ki. Megítélése az utókor szemszögébőlLukács után 1945 augusztusában a Szabad Nép hasábjain Révai József is bírálta Havast, mondván: "Kinek lett igaza? Lett-e a Szép Szó eszméiből és táborából erő, mely tömegeket tud megragadni? Nem lett. És a népi írók mozgalmából? Lett: a Nemzeti Parasztpárt, a magyar falu fejlődőképes, fontos tényezője." 1948 decemberében már nyíltan reakciósnak bélyegezték. Illyés-kritikái miatt övezte a legnagyobb ellenszenv mind kortársai, mind az utókor részéről. Vas István még 1990-ben is azt írta róla: "[Havas] testesítette meg a legszélsőségesebben azt, amit a Szép Szó polgári radikalizmusában ki nem állhattam". A támadásokra reagálva 1941 márciusában írta a következőket, melyek a későbbi támadásokra is válaszul szolgálhatnak: "Negatív ember vagyok, mert ezt a valóságot tagadni kell. Nem lehet elismerni, hogy a szegénység a világ törvénye, de azt sem, hogy a szegénységen kegyes vagy kegyetlen ráolvasások segítsenek. Gáncsoskodásom meddő volt, ha az eredményt nézem. A tökfilkóról kimutattam, hogy tökfilkó - erre megnyert egy országos pályázatot. A próféta szenvedélyében lelepleztem a honorárium iránti szenvedélyt, de mindaddig Isten küldötteként hallgattátok, míg az utcasarkon nem kínálgatta magát. Meddő volt a szenvedélyem - de vajon ti termékenyek lettetek-e attól, hogy a tökfilkót kitüntettétek és tiszteltétek a világnézeti szajhát?" EmlékezeteÖrkény István In memoriam dr. K. H. G. c. egyperces novellájában emlékezett meg róla. Fő művei
Műfordításai
Jegyzetek
Források
További információk A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Havas Géza témában.
|
||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
