Közkereseti társaság

A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.[1] A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek 2000 júniusától közkereseti társaságként működhetnek tovább.[2]

Története

A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban.[3] A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.–124. szakasz tartalmazta.

A Magyarországon regisztrált közkereseti társaságok száma 2001 óta évről évre csökken.

Magyarországon regisztrált közkereseti társaságok száma

Év	Közkereseti társaságok száma
1990	418[4]
1991	463[4]
1992	1187[4]
1993	2492[4]
1994	3348[4]
1995	3951[4]
1996	4394[4]
1997	4509[4]
1998	5006[4]
1999	5217[4]
2000	7873[4]
2001	8213[4]
2002	8113[4]
2003	7889[4]
2004	7725[4]
2005	7483[4]
2006	7244[4]
2007	6868[4]
2008	6486[5]
2009	6153[6]
2010	5754[6]
2011	5471[7]
2012	5133[7]
2013	4749[7]
2014	4314[8]
2015	3884[8]
2016	3540[8]
2017	3299[8]
2018	3096[8]
2019	2850[8]
2020	2603[8]
2021	2403[8]

Szervezete

A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.

Legfőbb szerv

A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,[9] amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet.

Operatív szerv

A kkt. esetében az ügyvezetést az ügyvezető látja el.

Alapítása

A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható.

Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy,[10] továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag,[11] illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősségkumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság.[12]

Megszűnése

A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén.[13]

A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására.

Tagsági jogviszony

A tagok jogai, kötelezettségei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A tagok felelőssége

A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

• ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
• a tagok közös megegyezésével
• a tag kizárásával
• rendes felmondással
• azonnali hatályú felmondással
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
• ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.[14]

Jegyzetek

1. Társasági jog, 2011, 373. o.
2. 1997. évi CXLIV. törvény, 300.§ (3)
3. 1875:XXXVII. tc. 61. §.
4. 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
5. 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2009). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
6. 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
7. 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'11 (2011–2014). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
8. 9.1.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'14. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
9. 2006. évi IV. törvény 92. § (1), ill. 2013. évi V. törvény 3:142. § (1)
10. 2006. évi IV. törvény 5. § (2), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
11. 2006. évi IV. törvény 5. § (1), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
12. 2006. évi IV. törvény 5. § (3), illetve 2013. évi törvény V. 3:90. § (2)
13. Társasági jog, 2011, 149-150. o.
14. 2006. évi IV. törvény 99. § a)-h), ill. 2013. évi V. törvény 3:146. §

Források

• Társasági jog, 2011: Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8

Külső hivatkozások

• 1875. évi XXXVII. törvénycikk
• 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Kapcsolódó szócikkek

• Betéti társaság
• Korlátolt felelősségű társaság
• Részvénytársaság