|
Köpcsény
Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták. A név etimológiájaA kék melléknév kicsinyítőképzős alakja. FekvéseNezsidertől 32 km-re északkeletre a szlovák határ mellett, Pozsonnyal átellenben fekszik. TörténeteA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A falutól nyugatra menő út mentén földmunkák során a wieselburgi kultúrához tartozó sírok kerültek elő. A római korban Köpcsénytől délre vezetett a Carnuntumot Gerulatával összekötő út. A középkorban erre vezetett a legrövidebb út Bécsből Magyarország belseje felé. Kőpcsényt 1291-ben említik először (Chuzthu, UrkBurg. 2: 232), 1390 Koeche néven szerepel, egyesek szerint neve magyar eredetű és eredeti alakja Küccse volt. 11. századi besenyő határőrtelepülés. Mint a Duna kapujában álló település mindig fontos védelmi szerepet kapott. A településen királyi határvár épült, egyes források szerint talán már a 12. században. A várat 1363-ban „Castrum Kuchhe” néven említik. 1198-ban itt táborozott I. Frigyes keresztes hada. Itt csapott össze II. Géza serege az osztrákokkal. 1264-ben itt tartotta esküvőjét IV. Béla Béla fia és Kunigunda, II. Ottokár cseh király unokahúga. 1291-ben itt kötött békét III. András I. Albert Babenbergi herceggel. 1363 után a Scharfenecki, Szentgyörgyi, Esterházy és Batthyány családok birtokolták. 1416-ban „oppidum Kwkche” néven már mezővárosként szerepel. 1455-ben itt találkozott Hunyadi János Cilleivel. 1526-ban itt fogadta I. Ferdinánd a magyar követeket, innen indult a fehérvári koronázásra. 1529-ben és 1683-ban török pusztította. Az 1529. évi támadásban sok ház mellett elpusztult a 300 éves templom is. Az elpusztított lakosság helyére horvát telepesek érkeztek. Az 1659-es egyházi vizitáció szerint ekkor a lakosság egyik fele horvát, a másik fele német volt, de 1715-re már a németek voltak többségben. A 16. században a reformáció itt is gyorsan elterjedt. 1676-ban, amikor a város Eszterházy-birtok lett, népe újra visszatért a katolikus hitre. 1679-ben a pestis követelt áldozatokat. Az 1683-as török hadjárat idején erre vonult vissza Lotaringiai Károly serege a török elől, majd a Bécs alatti vereség után erre menekültek a török sereg maradványai. Sokat szenvedett a település Bocskai és Bethlen hadaitól, majd 1704-ben a kuruc hadaktól is. 1809-ben Napóleon hadai szállták meg a várost és a lakosságnak kellett élelmet és szállást biztosítani számukra. 1848-ban a schwechati csata előtt sok helybeli népfelkelő csatlakozott a honvédsereghez, majd a vereség után hazatért. Az Eszterházi család 200 évig volt Köpcsény ura, 1880-tól a falu fő birtokosa a Batthyány-Strattmann család lett. 1921-ig itt működött Batthyány-Strattmann László kórháza (Magyar katolikus lexikon), ahol az emberszeretetéről és mély vallásosságáról híres herceg szegény ember szembetegségét gyógyította meg, sokszor fizetség nélkül. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A második világháború frontharcai során a kastély bombatalálatot kapott a templomot pedig a visszavonuló németek robbantották fel. 1945 márciusában a kórházat is ki kellett üríteni. Berendezését, személyzetét és betegeit egy Passau közelében lévő kolostorba menekítették és csak 13 hónap után térhettek vissza. Népessége1910-ben 3123 lakosából 1180 német, 1054 horvát és 756 magyar volt. 2001-ben 1877 lakosából 1686 német, 28 magyar, 54 horvát, 36 szlovák nemzetiségű volt.[1] Nevezetességei
Híres emberek
KépgalériaKapcsolódó szócikkekJegyzetekKülső hivatkozások |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
