A hagyományos japán mértékegységrendszer a Sakkanhó (尺貫法?) nevet viseli. A Sakkanhó elnevezés két mértékegység nevéből jött létre: a hosszmértékegységéből (szaku) és tömegéből (kan).
A rendszer kínai eredetű, i. e. 13. században jött létre a Sang-dinasztia idején, majd i. e. 10. században, a Zhou-dinasztia uralkodása alatt egységesült és került be Japánba, Koreába, illetve terjedt el Északkelet-Ázsia területén is. Japán hivatalosan 701-ben ismerte el a mértékegységrendszert, amely azóta alig változott.
1924-ben a Sakkanhó rendszerét felváltotta a tízes mértékegységrendszer,[1] 1966. március 31-től pedig a betiltották a régi mértékegységek hivatalos ügyekkel kapcsolatos használatát. Akárhogyis, a régi egységek még ma is használatosak egyes esetekben. Az építészetben és a mezőgazdaságban a régi típusú egységeket alkalmazzák. Az ehhez kapcsolódó szerszámokat, mint például a fűrészt vagy a kalapácsot, a szun és a bu méretei alapján gyártják. A 2005-ös népszámlálásig a polgárok megadhatták a házuk területét négyzetméterben és cuboban is. A cubo használata a 2010-es népszámláláskor már nem volt megengedett.
A sakkanhónak sok különböző fajtája van. Az alul található táblázat az Edo-korban használatos mértékegységeket mutatja.
Egység
Tört alak
Tizedes alak
Név
Kandzsi
Hosszúság
méter
méter
inch
láb
yard
dzsó
丈
100⁄33
3.03
119.3
9.942
3.314
kanedzsaku
曲尺
10⁄33
0.303
11.93
0.9942
0.3314
Űrmérték
liter
liter
milliliter
Amerikai uncia
Brit uncia
só
升
2401⁄1331
1.804
1804
61.00
63.49
Tömeg
gramm
gramm
pohár (dram)
uncia
font
momme
匁
15⁄4
3.75
2.116
0.1323
0.008267
Megjegyzés: A Tört alakok pontosak, míg a Tizedes értékek csak kerekítettek.
Hosszúság
A Sakkanhó rendszerben a hosszmértékegység a saku. A saku mérete eredetileg a hüvelyk- és a középső ujj közti távolságnak felelt meg (körülbelül 18 cm), de később ez is megváltozott. Különböző hosszmértékek jelentek meg, más-más célokkal.
Minden mérés alapegysége a saku. A sakutól azonban elkülönül a kanedzsaku (曲尺?),amit kizárólag a japán ácsok használnak a munkájuk során. A kandzsaku az eredeti, kínából átvett saku méretének felelt meg így, míg más hosszmértékrendszerek egységei különböző behatások miatt folyton változtak, ez megőrizte eredeti értékét.
A kudzsiradzsaku (鯨尺?) szó szerint azt jelenti, hogy a "cet hossza", ezt a mértékegységet a ruházati iparban alkalmazták. A kudzsiradzsaku alapegysége 25%-kal hosszabb, mint a kanedzsakué.
A kanedzsaku és a kudzsiradzsaku mellett más rendszerek is léteznek. Például a gofukudzsaku (呉服尺), ami a hagyományos japán kimono méreteit veszi alapul. A gofukudzsaku alaphosszmértéke a kanedzzaku 1,2-szeresének felel meg.
A saku egységei a mai napig használatosak építkezéseknél, például a furnérlemez gyárilag előállított mérete 182 cm × 91 cm, ami 3 × 6 saku. Minden egyes lemez egy tatami méretének felel meg, habár a lemez vastagságát mégis milliméterben szokás megadni.
Érdekesség, hogy ezeknek az egységeknek a nevei tárgyakban is továbbélnek, például a japán bambuszfuvola, a sakuhacsi (尺八?) szó szerinti jelentése "saku nyolc", ami arra utal, hogy a hangszer hossza egy saku nyolc szun. Egy másik példa Isszun Bósi (一寸法師?) neve, melynek jelentése "egy szun fiú". Ez a jelenség sok japán közmondásban is megfigyelhető.
A méterben megadott értékek, valamint a brit és az amerikai méretek kerekített értékek.
A legkisebb egységek, a mó, rin és bu tört számok esetében használatosak.
A saku egyes esetekben a japán "láb" megfelelője.
A hiro mélységek megadásánál használatos.
1 csó = 60 ken ˜ 0.1091 km ˜ 0.06779 mérföld
1 ri = 36 csó ˜ 3.927 km ˜2.440 mérföld
Terület
A cubo, ami két tatami méretének felel meg, még ma is használatos Japánban, ha területmeghatározásról van szó. Habár a tatami mérete régiónként változik, a cubo mérete országszerte egységes. A cubo egységei egyenértékűek a méter egységeivel, habár amíg a cubo főleg a közéletben, a mindennapokban használatos, addig a métert inkább hivatalos ügyekkel kapcsolatban alkalmazzák.
A méter, brit és amerikai értékek kerekített számok.
A dzsó egy tatami méretének felel meg, főleg a matematikában használatos.
1 tan ≈ 0.09917 hektár ≈ 0.2451 hold
1 csó ≈ 0.9917 hektár ≈ 2.451 hold
Űrmérték
Ünnepségekkor használatos szaké csésze (1 gó)
Ezeket az egységeket még ma is használják a szaké készítésekor.
Űrmérték táblázat
Egység
só
Liter
USA
Brit
Magyaros átírás
Kandzsi
milliliter
liter
uncia
pint
gallon
uncia
pint
gallon
szai
才
1⁄1000
1.804
1.804·10−3
0.06100
3.812·10−3
4.765·10−4
0.06349
3.174·10−3
3.968·10−4
saku
勺
1⁄100
18.04
0.01804
0.6100
0.03812
4.765·10−3
0.6349
0.03174
3.968·10−3
gó
合
1⁄10
180.4
0.1804
6.100
0.3812
0.04765
6.349
0.3174
0.03968
só
升
1
1804
1.804
61.00
3.812
0.4765
63.49
3.174
0.3968
to
斗
10
1.804·104
18.04
610.0
38.12
4.765
634.9
31.74
3.968
koku
石
100
1.804·105
180.4
6100
381.2
47.65
6349
317.4
39.68
Megjegyzés:
Az értékek kerekítettek.
A só a szakés üveg általános nagysága volt, ez napjainkban körülbelül 180 ml-nek felel meg.
A koku annak a rizsnek volt a mértéke, amennyit egy ember egy évben elfogyasztott.
Súly
Az eredeti japán súlymértékegység a momme, amit még ma is használnak a gyöngy kereskedelemben.
Súlymértékegység táblázat
Egység
momme
Kiló
Brit súlymértékrendszer
Magyaros átírás
Kandzsi
milligramm
gramm
kilogramm
Dram (pohár)
uncia
font
fun
分
1⁄10
375
0.375
3.75·10−4
0.2116
0.01323
8.267·10−4
momme
匁
1
3750
3.75
3.75·10−3
2.116
0.1323
8.267·10−3
hjakume
百目
100
3.75·105
375
0.375
211.6
13.23
0.8267
kin
斤
160
6·105
600
0.6
338.6
21.16
1.323
kan vagy kanme
貫, 貫目
1000
3.75·106
3750
3.75
2116
132.3
8.267
Megjegyzés: A számok a kerekített értékeket tükrözik.
Pénz
A régi japán pénzek nevei a közmondásokban élnek tovább, például haja oki va szan mon no toku jelentése "Ha korán kellsz, 3 mont kapsz".
Pénz
Egység
Megegyezik/Egyenlő
Magyaros átírás
Kandzsi
1 mon
文
1 hiki
疋
10 mon
1 kanmon
貫文
100 hiki
Egyéb mértékegységek
A Sakkanhó és a tízes mértékrendszeren kívül más egységrendszerek is léteznek Japánban, például:
A kerékpárgumi mérete a brit rendszeren alapul.
Az elektornikai iparban például a számítógépalkatrészeknek is külön egységméretük van.
A számítógép-, telefon-, illetve a TV- képernyők méretei is más rendszerben mozognak . A 型 ("-gata") az インチ ("inch") méretének felel meg.
Jegyzetek
↑Japanese Metric Changeover. Joseph B. Reid, President Emeritus. [2012. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 2.)
↑A ri nagysága a történelem során rengeteget változott. Volt idő, amikor egy ri 36 csónak felelt meg (3,9km), de arra is volt példa, hogy egy ri csak 6 csóval volt egyenlő (0,65km)
↑Tojotomi Hidejosi rendelete alapján 1598-ban módosítások léptek életbe, miszerint egy tan nem 300 cubonak, hanem 360-nak felel meg
↑Tojotomi Hidejosi rendelete alapján 1598-ban módosítások léptek életbe, miszerint egy tan nem 300 cubonak, hanem 360-nak felel meg, így 991,7m2 helyett 1.19054m2 a helyes átváltás
↑"Csóbu" használatos, ha az értéket nem tört szám követi
Források
Andrew Nathaniel Nelson, The Modern Reader’s Japanese-English Dictionary (2nd Rev. ed., Rutland, VT: Charles E. Tuttle 1974)
Herschel Webb, Research in Japanese Sources: A Guide (1nd edition, Published for the East Asian Institute, Columbia University, by Columbia University Press, 1963)
Barry N. Taylor and Ambler Thomson, The International System of Units (NIST Special Publication 330, Edition 2008)
Customary Units of Measure: Imperial Units, Japanese Units of Measurement, English Units, Mesh, Stone, Quintal, Burmese Units of Measurement (General Books LLC, 2010)
Jesse Russell, Ronald Cohn, Jesse Russel, Japanese Units of Measurement (Book on Demand, 2012)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese units of measurement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Japán-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
