Jacques Bongars

Jacques Bongars
Született	1554[1][2][3][4][5] 1554 Orléans[6]
Elhunyt	1612. június 29. (57-58 évesen) Párizs[7][8]
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	diplomata ókortudós
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Bongars témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jacques Bongars (Bongarsius Jacobus; Orléans, 1554. - Párizs, 1612. június 29.) francia diplomata, utazó, kém, könyvgyűjtő.

Élete

Már fiatalon filológiával kezd el foglalkozni. Bejárta a német tartományokat, Itáliát és Németalföldet, majd IV. Henrik navarrai, majd francia király megbízatásában 1585-ben Konstantinápolyba indul. Útja alatt alaposan bejárja Magyarország főként végvidékeit, de a későbbiekben sem feledkezik meg a magyar nép sorsának követéséről. 1593-tól hivatalosan is az uralkodó protestáns német hercegekhez küldött megbízottja volt.

Elsőként készítette el többek között a modernkori magyar történelem francia olvasatának adatbázisát. Említi Thuróczi krónikáját, használja Galeotto anekdotagyűjteményét, Filippo Buonaccorsi (Callimachus Experiens) olasz humanista Attiláról szóló művét és I. Ulászlóról írt történetét. A 16. századi török háborúk vonatkozásában Johannes Martinus Stella, Basilius Johannes Herold, Wolfgang Lazius, Petrus Bizarus, Samuel Budina írásait, illetve a Zsámboky János féle, 1581-es frankfurti Bonfini-kiadást (Mossóczy Zakariás nyitrai püspök régi magyar törvények tárával.

Útleírásából Szamota István közölt részleteket Hermann Hagen 19. századi német filológus francia szövegközlése nyomán. Útvonala a következő volt: Schwechat, Köpcsény, Petronell, Pozsony, Magyaróvár, Öttevény, Győr, Szőny, Komárom, Tata, Gúta, Érsekújvár, Nyitra, Nagytapolcsány, Vesztenic (Vistervitz), Privigye (Breivitz), Nedozser (Nedejar), Rudno, Tótpróna (Windisch-Broben, Slavits-Brawen), Szucsány, Turán (Tourian), Lucsivna, Poprád, Lőcse, Szepesváralja, Beharóc (Burselgrund), Kassa, Encs (Eitschen), Tokaj, Kálló, Szatmár, Nagybánya (Hungrisch-Neustatt), Kővár (Kővárvidéke, Kuyvar), majd Erdély.

Az általa szolgáltatott információk a 16. századi nyugati magyarságképnek egyik legerőteljesebb formálói voltak. Jelentéseinek, levelezésének, filológiai munkásságának nagy része még feldolgozásra vár, fontos források a 16. század végi hatalmi harcok vizsgálatához.

Könyvtára

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ma a Berni Polgári Könyvtár és a Berni Egyetemi Könyvtár gyűjteményének része.

Művei

• 1600 Rerum Hungaricarum scriptores varii. Historici, geopgraphici, Francofurti, Apud heredes Andreae Wecheli, Claudium Marnium, & Ioan. Aubrium.

Irodalom

• Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest.
• Gausz Ildikó 2017: Protestáns propagandafolyamatok a későhumanizmus korában Jacques Bongars: Rerum Hungaricarum scriptores varii (1600). Acta Historica (Szeged) 140.

Források

• Kövér Lajos 2005: A XVIII. századi Franciaország magyarságképének gyökerei. Aetas 20/3.
• Gausz Ildikó 2016: Végvármustra francia módra - Jacques Bongars a magyarországi császári-királyi határvédelmi rendszerről (1585). Aetas 31/2.
• Gausz Ildikó 2018: Jacques Bongars et ses Rerum Hungaricarum scriptores varii(1600), premier recueil de sources de l’Histoire de Hongrie. In: Chronica 18

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
8. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)