Indul a bakterház (film)
Az Indul a bakterház 1979-ben készített, 1980-ban bemutatott magyar filmvígjáték, melyet Mihályfy Sándor rendezett Rideg Sándor azonos című regénye alapján. A filmet részben az ócsai falumúzeumban, részben a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal Szalkszentmárton és Dunavecse közötti Csabony[1] nevű vasútállomásán forgatták, itt állt a bakterház.[2] Az alkotás igen hamar kultuszfilmmé vált és minden idők legjobb magyar filmjei között tartják számon, illetőleg a legjobb magyar filmvígjátéknak számít, amelynek sikere a mai napig töretlen. CselekményNehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy. Most az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A "jó tanácsokat" a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga. Szereplők
Érdekességek
Bakik
Jegyzetek
ForrásokTovábbi információk
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia